A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Vörös Gabriella: Települések Csongrád megyében az 1–5. században (Lelőhelykataszter)

TELEPÜLÉSEK CSONGRÁD MEGYÉBEN AZ 1-5. SZAZADBAN (LELŐHELYKATASZTER) VÖRÖS GABRIELLA (Szentes, Koszta József Múzeum) „... csaknem valamennyi korábbi szarmatakori telepásatásnak az a hibája, hogy a munkákat elkezdtük, de nem fejeztük be. Mégis minden hiteles adat bemutatását így is fontosnak tartjuk. Valószínű, hogy a népvándorláskor későbbi szakaszai még feltárandó településeinek értékeléséhez a már meglévő adatok felhasználhatók lesznek." - 1952-ben megjelent munkájában máig érvényesen fogalmazta meg véleményét Párducz Mihály.

1 Az azóta eltelt majd negyven év során természetesen sok új település vált ismertté, de a lényeg nem változott: nincs egyetlen feltárt, vagy nagyobb területen megkutatott és közölt településünk sem. Jellemző, hogy az 1972-ben Szentesen megrendezett nagy állandó régészeti kiállításon a szarmatakori telepkutatásokat néhány impozáns tárolóedény és a Hódmezővásárhely-Solt paléi 1938-ban feltárt építmények rekonstrukciói reprezentálták. Az utóbbi évtizedben különösen sok új településrészlet került napvilágra megyénkben. Az érdemi feldolgozómunkához elengedhetetlen, hogy felmérjük az eddigi eredményeket, mert tudnunk kell, mi az, amit fel lehet használni, hogy mi is az valójában, amire építhetünk. A tökéletes megoldás természetesen az anyag korpuszszerű feldolgozása lenne, mint ahogyan más korszak esetében is megtörtént vagy legalábbis elkezdődött. Erre azonban mostani körülményeink között belátható időn belül nem kerülhet sor. Részleteiben viszont rövidebb terjedelmű munkákban néhány alapvető adatsor elemzését el lehet végezni. Itt most az 1930 és 1990 között előkerült településeket vesszük számba. Egy kataszter keretében különböző szempontok szerint 47 adatsor - tehát 47 lelőhely anyagát - dolgoztuk fel. A lelőhelyek kiválasztásánál alapkritériumunk volt, hogy csak azokkal foglalkoztunk, ahol legalább egy zárt objektumot meg lehetett figyelni, dokumentálni, belőle anyagot gyűjteni. Ezek szerint nem foglalkoztunk a szórványos leletekkel - ezekről különben sem lehet mindig határozottan eldönteni, hogy településről származnak-e vagy sírok mellékletei voltak - és a terepbejárási anyagokkal. A kataszterben a lelőhelyek abc-rendben szerepelnek. Megnevezésüknél a jelenlegi közigazgatási határoknak megfelelő elnevezést

2 használtuk, de minden esetben 1 Párducz Mihály 1952. 39. 2 Az adatokat a Magyar Népköztársaság Helységnévtára, 1973. Bp. alapján adtuk meg. 83