A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Berecz Katalin: Római áru a szarmata Barbaricumban
miklós-Surján, Újtelep, Homokgödrök, Kis-Büdös-Érpart területéről egyetlen import jellegű edény sem került elő. A másik két temető anyagából sem mutatható ki nagy mennyiségű import edény: értéke 10 % alatt marad. E részletes elemzés után néhány tágabb összefüggésre kívánom a figyelmet felhívni. Amint azt megfigyelhettük, egymástól nagyságrendben eltérő abszolút értékű, de a teljes feltárt anyaggal számoló publikációk adatai egymás mellé állíthatók, arányaik mérhetővé, egymáshoz viszonyíthatóvá válnak. Számokkal, objektív adatokkal is alátámaszthatók olyan állítások, mint pl. a kerámia telepeken belüli dominanciája: 99,45 % átlagos értékkel számolhatunk, ugyanígy a fémáru temetőkön belül jelentős részesedése: 45% az átlag. Ugyanígy, a telep-anyagok edényei készítésének módjával kapcsolatosan a következők jegyezhetők meg: átlag 34 % kézzel formált (a temetőknél 32 %) gyorskorongolt az edények 60 %-a (temetőknél 67,5 %), ebben a vonatkozásban nincs jelentős eltérés a telepek és temetők anyaga közt. Mindössze a telepeken előkerült asztali-főző edények 58,1 %-ot tesznek ki, míg a temetőknél ez átlag 95 %, a tárolóedények a telepeknél, 33,75 % átlagos részesedésűek, míg a temetők anyagában csak 6,4 %. Tehát mintegy másfélszerese a temetőkbe került asztali edények mennyisége a telepeken feltárt edények, míg ötször annyi tárolóedényt ismerünk telepanyagból, mint temetőből. Az igen alacsony részesedésű import-áru elsősorban az olcsó tömegesen előállítható provinciális dísztárgyak köréből került ki (átlagosan 75 %), s igen kis mennyiségű a benne szállított olajjal, borral idekerült tárolóedény, mint göngyöleg részesedése (2 % átlagosan). Aligha tölthették be eredeti funkciójukat az itt előkerült római érmék (átlagos részesedésük: 4,43 %) 16 . Mindezek az adatok alátámasztják azt a tényt, hogy a szarmaták a II. sz. második felében már letelepedett életmódot folytattak. Az állattenyésztés és földművelés mellett kialakult nálunk a helyi kézműipar és a római tartományokkal való kereskedés. IRODALOM Gabler Dénes 1968 Terra sigilláták a Kelet-Pannóniával szomszédos barbaricumban. ArchÉrt 96,1968. Gabler Dénes 1975 Zu Fragen der Handelsbeziehungen zwischen der Römern und den „Barbaren" im Gebiet östlich von Pannonién, in: Römer und Germanen im Mitteleuropa. Berlin Gabler Dénes- Vaday Andrea 1986 Terra Sigillata im Barbaricum zwischen Pannonién und Dazien. Fontes ArchHung Gyoma-133 Bartosiewicz László-Berecz Katalin-Choyke Alice-Medzichradsky Zsófia-Székely Balázs-H. Vaday Andrea-Vincze MagdolnaVida Tivadar: A Békés megyei mikroregió Gyoma-133-as lelőhelye. (Őskori telep, római kori barbár és késó' avar telep és sírok.) Sajtó alatt. Kulcsár Valéria-Vörös István 1989 Szarmata telep Lajosmizse határában. Cumania, 11,1989, 67-93. M. Nepper Ibolya 1984 Császárkori telep Biharkeresztes-Ártánd Kisfarkasdombon. DDMÉ 1981, 67-118. 16 Vaday Andrea, 1989 186-187. o. 76
