A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Ferencz Márta: Izületi betegségek és gerincoszlopi anomáliák a szentkirályi középkori temetőben
ÍZÜLETI BETEGSÉGEK ÉS GERINCOSZLOPI ANOMÁLIÁK A SZENTKIRÁLYI KÖZÉPKORI TEMETŐBEN FERENCZ MÁRTA (Budapest, TTM, Embertani Tár) Bevezetés A Kiskunság ÉK-i részén, Kecskeméttől K-re kb 20 km-re fekvő elpusztult középkori település és temetőjének régészeti feltárását 1969-ben kezdte Pálóczi-Horváth András. A szerző, - mint antropológus - 1981-ben kapcsolódott be a munkába, amely a jelen pillanatig tartott. A temető feltárását 1989-ben, a települését 1990-ben fejeztük be 1 . A temető teljes régészeti és antropológiai feltárása folyamatban van. Jelen tanulmány a temetőben feltárt emberi csontokon megfigyelhető ízületi betegségek és a gerincoszlopon előforduló anomáliák vizsgálatával foglalkozik. A falu a középkor folyamán kétszer néptelenedett el, két népesség követte egymást. Szentkirály az Árpád-korban királyi birtok volt, várnépek lakták. Első templomát a 11-12. század fordulóján emelték Szent István király tiszteletére. Innen származik a falu neve - Szentkirály. A tatárjárás alatt, a 13. század közepén a falu elpusztult. Mint üresen álló birtokot kapta meg egy kun nemesi család 1354-ben Nagy Lajos királytól, hogy népével ott letelepedjék. A kunok a 13. században érkeztek Magyarországra keletről, törzsi-nemzetségi társadalmi szervezetben éltek és a 14. század végén integrálódtak a magyar feudális társadalomba. Szentkirályon a kun népesség a 16. század végéig követhető, amikor az oszmán-török hódítás nyomán bekövetkező belső emigráció megváltoztatta a falu és a környék etnikai képét. A 16-17. század fordulóján már vegyes kun-magyar népesség élt itt, a török adóösszeírások szerint 50-60 család (350-400 fő). A 17. században a török-magyar háborúk miatt a lakosság száma csökkent, a falut többször lerombolták, végül a maradék lakosság a közeli mezővárosba, Kecskemétre költözött. 2 Az átlagosnál nagyobb népességű Szentkirály földrajzi helyzetét tekintve is jelentős település volt, a Szegedről Budára vezető sószállító út mentén feküdt. Története és etnikai problémái az egész tájegységre jellemzőek, ezek kutatása és feltárása hozzájárul az Alföld népesedéstörténetének jobb megismeréséhez 3 . 1 Pálóczi-Horváth 1988. 2 Pálóczi-Horváth 1976. 3 Pálóczi-Horváth 1986. 675
