A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Lovász Emese: Újabb adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5–6. századi történetéhez (Az egerlövői temető)

A 12. sír szürke, finoman kidolgozott anyagú, kézikorongon készült, fényezett fe­lületű, talpas poharának (II. tábla 2.) későszarmata környezetben fordult elő párhu­zama. Domaháza és Guth(?) lelőhelyeken. 16 A 23. sír lapított gömb alakú, sötétszürkére fényezett felületű, kézikorongon ké­szült edényének díszítése, a matt sávban besímított zeg-zug vonal széles körben elter­jedt. (II. tábla 3.) Gyorsfordulatú korongon készült a 29. sír edénye. Sötétszürke, szemcsés homok­kal soványított anyagú, gömbtestű edényke, korongolás során keletkezett sűrű hornyo­latokkal. Nyakrésze sima, kis, enyhén profilait pereme kihajló. (II. tábla 4.) A kézzel formáltak közül a 7. számú sírban találtakat említjük. Ebben a sírban volt egyedül két edény. Egy szürke, szemcsés anyagú, enyhén behúzott peremű tál, kí­vül függőleges ujjbehúzásokkal díszítették. Ugyancsak szürke színű, durva kidolgozá­sú, enyhén kihajló peremű fazék volt mellette. (III. tábla 1, 2.) Leggyakoribb mellékletnek számít a duplasoros csontfésű, sima vagy díszített vál­tozata egyaránt előfordult. (2. ábra) Férfiak mellékleteként találtuk, megvolt kisgyer­mekek sírjában is, ahogy szokás, a koponyától jobbra, mint Móra Ferenc megállapí­totta a klárafalvai temető 8., 9., 11. számú sírjait említve. 17 A temető egészéből alig pár szem gyöngy származik, ezek kék és zöld üveggyön­gyök. Egy esetben találtunk deréktájon, a 28. számú sírban egyetlen, lapított gömb alakú, kék szemet. Öv, esetleg tarsoly dísze lehetett. A női sírok gyakori melléklete volt az agyag orsógomb. Általában kézzelformált darabok, a jobb váll mellett kerültek elő. (IV. tábla 8, 9.) A néhány aláhajtottlábú vasfibula nem a viselési helyén került elő. (IV. tábla 2.) A mellékletek elhelyezéséről Két, kirabolatlan sírban tapasztaltuk a következő jelenséget: a mellékletek egy csomóban, a halott jobb válla fölött voltak. Az 5. számú sírban duplasoros csontfésű, kerek bronzcsat, a csattestre ráhajló pecekkel (IV. tábla 1.) aláhajtott lábú, széles tű­tartójú vasfibula, egyenes vaskés volt a „batyuban". A fentebb már említett, besímított rácsmintás pohár is a halott feje mögött volt. A 40. számú sírban a mellékleteket a ko­ponya mögött, szinte rajta találtuk. Egyenes vaskés töredékét, ovális vascsatot, a csat­testre ráhajló pecekkel, erősen korrodált, téglalap alakú szíjbefogóval, csiholóvasat és kovakövet. A mellékletek itt is valamilyen batyuban, tarsolyban lehettek, esetleg az öv­vel összefogva. Tarsoly meglétére utal a mellékletek elhelyezkedése a 13. számú sírban. Az ellen­tétesen tájolt sírt (K-Ny irányításban) bolygatatlanul találtuk, igen sekély sírgödörben. A leletek egy csomóban, deréktájon, a bal alkaron belül helyezkedtek el. Egyenes vas­kés, csiholóvas és kovakő, egy igen rossz megtartású, nagyméretű, aláhajtottlábú vasfi­bula, egy bronz csipesz, egy barackmag alakú és nagyságú szerves anyag (talán szurok­Párducz Mihály 1950. 476. 478, ill. CXL. 22, és CXL. 4. Móra Ferenc 1932. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom