A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Wolf Mária: Előzetes jelentés a Karos határában feltárt 10. századi telepekről

ló rész is, hiszen a későközépkorból, sőt az újkorból is ismerünk egy helyiségből álló földházakat, amelyekben olykor még tűzhely sem volt.

24 Mindazonáltal az első ház felhívja a figyelmünket arra, hogy középkori településeinken számos épületforma létezhetett egymás mellett, ugyanakkor elgondolkozásra késztet bennünket, helyes-e az a kép, amelyet e korszakbeli településeinkről, a háztípusok fejlődéséről kialakítottunk. Az első házból előkerült kerámiaanyag legközelebbi párhuzamait a karosi II. számú honfoglalás kori temető sírjaiból előkerült edények között találjuk meg. Anyagában, formájában és díszítésmódjában a 3. sír (13. kép 1.), a 39. sír (13. kép 2.), a 48. sír (13. kép 3.), valamint a 64. sír (13. kép 4.) edénye áll legközelebb a ház leleteihez. Edény. Sötétszürke, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, simított, kézzel formált. Pereme enyhén kihajlik, tagolatlan. Nyakát és hasát fésűsen bekarcolt hullám- és egyenesvonalkötegek díszítik. M.: 11 cm, Szá.: 9 cm, Fá.: 7,2 cm. Edény. Barnás-szürke, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, simított, kézzel formált. Pereme enyhén kihajlik, tagolatlan, hiányos. Nyakát több sorban bekarcolt hegyes hullámvonal díszíti. M.: 11 cm, Szá.: 9,5 cm, Fá.: 7,5 cm. Edény. Szürke, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, érdes felületű, kézzel formált. Pereme kihajlik, tagolatlan. Vállát bekarcolt vonalak díszítik. M.: 14,5 cm, Szá.: 11,5 cm, Fá.: 7,7 cm. Edény. Sötétszürke, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, simított, kézi korongon formált. Pereme kihajlik, tagolatlan. Vállán és hasán bekarcolt vonalak díszítik. M: 9,5 cm, Szá.: 9,5 cm, Fá.: 7,1 cm. Ezek alapján úgy véljük, hogy az első házat a 10. század folyamán használhatták. A ház kemencéjének bontása során előkerült fenékbélyeges edény (10. kép 2.) analógiáját Veresegyház-Ivacson találták meg, azt azonban a miénknél későbbre keltezi az ásató.

25 A ház DK-i sarka mellett egy nagyobb, 2x1,2 méteres lépcsőzetes gödröt bontottunk ki, amelyet 60 cm mélyre ástak bele a bolygatatlan altalajba. A gödör oldalán egy fazék alját, körülötte tojáshéjat, alján pedig egy fél lóállkapcsot, egy edény peremtöredékét, és ekörül újabb tojáshéjakat találtunk. Lehetséges, hogy ez a gödör és a benne előkerült leletek az Árpád-kori falvainkban előforduló építőáldozatok közé sorolható.

26 2. ház (VI. szelvény, 14. kép): A ház foltja a mai felszíntől 36 cm mélységben jelentkezett, K-i sarkában erősen faszenes, paticsos omladék jelezte a kemence helyét. Kibontása után a ház gödre kissé szabálytalannak, trapéz alakúnak bizonyult, nagysága 3,7x2,6x3,1x3,5 m. A házat 30 cm mélyen ásták bele a bolygatatlan altalajba, falai a D-i oldal kivételével függőlegesek voltak. Kemencéje a K-i sarokban helyezkedett el, boltozata teljes egészében ráomlott a sütőfelületére. A boltozat omladékának lebontása után találtuk meg az egy méter átmérőjű, simított, keményre égett, jómegtartású sütőfelületet. A kemence oldalfalai 20 cm magasságban álltak, a sütőfelülethez hasonlóan jó minőségűek voltak. A kemence alja körülbelül 10 cm-rel magasabban volt mint a padló szintje, szája DNy-ra nyílt, előtte egy 0,8 cm átmérőjű, a ház padlójába 17 cm-re bevájt kerek gödröt találtunk. Erősen hamus, faszenes betöltése alapján valószínűnek látszik, hogy ez a hamu kikotrására szolgáló gödör volt. A kemence D-i oldalán egy 0,9 x 0,25 m-es darabon további tapasztást találtunk. A tapasztás felbontása után, a sütőfelület alatt edénytöredékek kerültek elő (15. kép 1.). 24 Wolf Mária 1989. 58. vonatkozó irodalommal. 25 Mesterházy Károly 1983.133-163. 26 Magunk Sajólád-Kemejen találtunk hasonló leletet: Wolf Mária 1988.191. 588