A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Dénes József: A magyarok hét neme és hét országa (A magyar „törzsek” elhelyezkedése a Kárpát-medencében)

Hogy a kabarokkal együtt 8 „ törzsből" álló magyar törzsszövetségnél is számolnunk kell valami hasonlóval, jól jelzi népmeséink „hetedhét országán" és az „ország" szó puszta etimológiáján (t.i. egy úr által kormányzott terület) túl például az is, hogy még Anonymus sem tudta másképp elképzelni a honfoglaláskori Magyarországot, mint tartományszerű dukátusok (vezérek által kormányzott területek) együttesét.

21 Mivel a széketységet, mint egy törzset is értelmezhetjük, annak belső tagoltságát egy törzs (a nép körülhatárolt területén élő része) felépítésével azonosíthatjuk. Eszerint tehát minden egyes törzs 6 nemzetségből kellett álljon. Miután a törzs fogalmát egy nagyobb körülhatárolt területen élő néprésszel azonosítottuk, az „ország" szinonimájaként használjuk (ilyen értelemben beszélünk törzsszövetségről is, tehát ez utóbbi alatt a hét - Ш. a kabarok fejedelmével együtt nyolc - úr által kormányzott területen élő népet értjük). A törzs б nemzetségének területét aligha azonosíthatjuk mással, mint a megyével. Vagyis minden egyes törzs 6 korai megye területén kellett megszálljon. Nem véletlen tehát, hogy éppen 48-ra tehető a Szent István korában fennállott megyék száma.

72 Figyelembe véve a 11. század eleji egyházmegyék, az Anonymus által elképzelt dukáI tusok területét éppúgy mint a hegy- és vízrajzi, közlekedési viszonyokat, megkíséreljük felvázolni a megyék hatos csoportjait, a feltételezhető 10. századi országokat. A székely analógia alapján felmerül az a lehetőség is, hogy a 6 megyéből álló országokat két 3-3 megyéből álló kerületre tagolhatnánk, ugyanis a székelyek eredeti 6 széke világosan két hármas csoportra oszlik (Maros-, Udvarhely-, Csíkszék = „telegdi székelyek"; Sepsi-, Orbai-, Kézdiszék= „Háromszék"). Összegezve tehát eddigi következtetéseinket, úgy gondoljuk minden nemnek (un. „vérségi", valójában hadi funkciójú szervezetnek) és minden országnak (körülhatárolt területen élő, 6 területi alegységből álló törzsnek) volt vezére (fejedelme, vajdája, ura - ahogy tetszik). Minden egyes vezér egyszerre, egy személyben volt egy „nem" ill. egy „ország' feje. Vagyis legfeljebb olyan értelemben beszélhetünk a Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi „törzs"-ről (ország értelemben), ha a besenyő párhuzam alapján feltételezzük, az egyes „tartományokat" a geneákról-nemekről nevezték el, ill. természetesen az a vezér, amelyik mondjuk a Tarján nem élén állt, területi hatalmat is gyakorolt egy 6 későbbi megyéből álló ország felett, ilyen módon az általa kormányzott területet tarthatták a Tarján nem országának. Eképpen minden nem tagjai „otthon voltaK' egy-egy országban, de jelen voltak, mint egy területen kívüli „mozgósítási rendszer" részei mind a 6 többi országban. Miután egy korábbi írásunkban

23 azt fejtettük ki, hogy a magyar „törzs" és vezérnévsorok rang és előkelőség szerinti felsorolások és ennek alapján megállapítottuk a „törzsek"-nemek és vezérek közti kapcsolatot, a besenyő analógia segítségével (t.i. ismerjük a besenyők földrajzi elhelyezkedését; a besenyők éppúgy 8 „törzs"-ből álltak, melyek felsorolása szintén rangsor; ugyanazon a területen helyezkedtek el, ahol korábban a magyarok) felvázolhatjuk a magyar törzsek, vagyis a vezérek által uralt országok egymáshoz viszonyított helyzetét, azonosíthatjuk az egyes vezérek országait, a Kárpát-medence teljes területének elfoglalását követően körülhatárolt területeket 21 Györffy György 1988. 67-100. 22 Dénes József 1990.507-512. 23 Dénes József 1988.1040-1045. I 575