A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Nagy Imre: Őstörténetünk néhány kérdése; szokatlan analógiák

» ŐSTÖRTÉNETÜNK NÉHÁNY KÉRDÉSE; SZOKATLAN ANALÓGIÁK NAGY IMRE (Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum) A magyar őstörténet szerteágazó problémakörének megoldására sokan, és sokféleképpen tettek kísérletet. Kifejtette véleményét történész, régész, antropológus, nyelvész, néprajzos - számos esetben interdiszciplináris kutatások eredményeit ismertetve -, mégis kijelenthetjük, a magyar nép őstörténetének kérdése messze van attól, hogy megoldottnak, avagy teljes egészében feltártnak lehetne nevezni. A vélemények - gyakorta egyetlen diszciplína képviselői között is - jelentős mértékben eltérnek egymástól, és a források értelmezésében is egymással szöges ellentétben álló interpretációk és hipotézisek születhetnek. Ebben a helyzetben új, sőt szokatlan analógiákat ígérni meglehetősen kockázatos dolog. Az újdonság nem feltétlenül, de a szokatlanság teljes mértékben garantált. A magyar őstörténet néhány - egészen konkrétan: két kérdésének újragondolásához nem a megszokott eurázsiai lovasnomád analógiákat kívánja a szerző felsorakoztatni, hanem a hazai kutatás előtt kevéssé ismert, sőt jószerével ismeretlen észak-amerikai rövidfüvű Nagy Síkság lovas, bölényvadász indián törzseitől vett példákat. A hazai szakirodalomban eleddig egyetlen esetben történt halvány utalás erre a földrajzi egységre, midőn Vékony Gábor a gyepű szerepéről értekezett 1983-ban publikált tanulmányában.

1 Az analógiák számbavétele, avagy azok mintaértékű felhasználása esetleg szolgálhat újabb szempontokkal a magyar őstörténet kutatásában is. Ezzel utalásszerűén máris jeleztük e tanulmány célját. Mielőtt azonban a részletek boncolgatásába kezdenénk, nem lehet haszontalan annak a tisztázása sem, mire nem vállalkozik, mire nem vállalkozhat ez az eszmefuttatás: nem vállalhatja a magyar őstörténet összes vitás kérdésének megoldását. Nem vállalhatja a felvetett két kérdés egyikében (az életforma váltás, és a „törzs-nép-nemzet" kérdésében) sem az egyértelmű és cáfolhatatlan konklúziók megvonását, pusztán új szempontokkal a régi vélemények revíziójának lehetőségére szeretne rávilágítani. Elengedhetetlennek látszik további negá1 Vékony Gábor 1983. 228. Vékony utalása az észak-amerikai, „primitív" földművelést folytató, megtelepedett indián törzsekről forrásként Lewis H. Morgan adatát használja, ezért abban a formában ahogyan a tanulmányba bekerült, nem tekinthető helytállónak. A „...földművelést folytató... indián törzsek területét széles, semleges sáv szegélyezte, amelyre a törzsek nem tartottak igényt." Az emlegetett semleges sávok valóban léteztek, azonban a földműves törzsek bölényvadász területei voltak, amelyre igényt tartottak, és az ide betolakodó, földművelést nem folytató, nomád bölényvadász törzsekkel elkeseredett harcokat vívtak ezek birtoklásáért. Hyde, George 1951., Hyde, George 1959. 537 t