A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei
Balkánról is. Ennek ismeretében ugyanis az elmélet megfogalmazóinál jóval nehezebb föl nem figyelni arra, hogy egy, Bulgáriából induló, az Alföld vagy a Dráva-Száva köze felé irányuló terjeszkedéshez szilárdan kell tartani vagy a Maros vagy pedig a Morava völgyét, vagy optimális esetben mindkettőt. így sem a Szerémség sem pedig a DunaTisza köze déli része nem lehet csak egy bizonytalan hátország. A szerbek 7-9. századi balkáni történetének elemzéseivel ellentétben igen élénk mozgás jellemzi a szerb történetírás és régészet másik ágát: a Kárpát-medence déli részének 7-9. századát vizsgáló irányzatot. E sajátos megoszlás pontos értékeléséhez állandóan szem előtt kell tartani, hogy ez egyáltalán nem újkeletű. Majdnem kétszáz éves hagyománya van, hiszen gyökerei a modern szerb történetírás kezdetéiig, a 18. század végéig nyúlnak vissza. Magyarázatául elegendő arra utalni, hogy nem Szerbiában, hanem a történeti Magyarországon élő szerbek körében fogalmazódott meg először népük történelmének modern szellemű feldolgozása iránti igény 120 . A régibb korok vonatkozásában e kutatások két alapkérdés körül forogtak. Egyrészt: kimutathatók-e, és ha igen, milyen mértékben voltak jelen a szlávok vagy konkrétabban a szerbek a Kárpát-medencében a török hódoltság ideji vagy utáni nagy bevándorlások előtt. Másrészt - ha az első kérdésre igennel válaszolunk - fennmaradtak-e az első, a korai szláv hullám települései egészen a hódoltság kori, szerb bevándorlásig. A régebbi szerb történetírásban igen sok az olyan kutató 121 , aki kísérletet tett e két kérdés pozitív megválaszolására, oly módon, hogy a Kárpát-medence szlávságát, illetve az ezekkel kiegyenlített szerbeket az igen távoli múltból vezette le folyamatosan a 17. század végéig. Eljárásuk alapja részben a kor nacionalista és romantikus történelemszemlélete, részben pedig, a kor szlavistái 122 által elég gyakran hangoztatott nézet, amely szerint újkori településterületükön mindenhol a szlávok az őslakosok. Tételük igazolására vagy F. Miklosich 123 nyomán a magyar nyelv szláv jövevényszavaira vagy a Kárpátmedence szláv helyneveire hivatkoztak, ezeket automatikusan az igen távoli múltból, azaz mindenképpen a magyar honfoglalás előttről eredeztetve 124 . Egy másik, szintén múlt századi eredetű, és szintén nyelvészeti alapokon nyugvó módszer hívei 125 a szerb skupovi, knj. 11., Predsednistvo, knj. 2. Beograd 1982. 25-30. old.; Miljana Radovanovic: Cvijiceva koncepcija о migracijama stanovnistva i srpska etnologija. In: Naucno delo... i. m. 265-270. old. 120 Az első, modern szellemű történelmi összefoglalást is a Sajkáskerületben levő Kabol (Kovilj) orthodox monostorának a főnöke írta: Raie, Joan ( = Rajic, Jovan): Istoríja razni'h slavenskih Narodovb, I naipace bolgarb, Horvatov i Serbov. 1-2. Viena 1794. 121 Lásd pl.: Stojackovic Alekbsander: Őérte iz zivota naroda srbskog u ugarskim oblastima odb vremena kadb su Madjari u ove dosli pa do slavnog dóba voskresenija Vojvodine Serbie ili od godine 8951849. Веб 1849.; Vitkovic, Gavrilo: Kriticki pogled na prosïost Srba u Ugarskoj. Glasnik Srpskog ucenog drustva 20(1870) 1-175. old.; Pikó Emil ( = Picot, Émile) - Pavlovié, Stevan: Srbi u Ugarskoj. Njihova povesnica, povlastice, erkve, politicko i drustveno stanje. Növi Sad 1883. Lásd még: Margalits Ede: Szerb történelmi repertórium 1. Budapest 1918, 80,104-105,186, stb. old. 122 Lásd pl.: Schaffarik, Josef ( = Safarík, Pavel, Jozef): Geschichte der slawischen Sprache und Literatur nach allen Mundarten. Ofen 1826.; uő.: Slovanske starozitnosti. Praha 1837. 123 Miklosich, Franz: Die slawischen Elemente im Magyarischen. 2. kiadás. Wien - Teschen 1884. 124 Ezen helynév-magyarázatokat gyűjtötte össze: Skok, Petar: Toponomastika Vojvodine. In: Popovic (1939) 108-119. old. 125 E, kétes értékű módszert alkalmazta a közelmúltban: Popovic (1958) 116-160. old.; Iviè, Pavle: Balkan Slavic Migrations in the Light of South Slavic Dialectology. In: Aspect of the Balkans: Continutiy and Change. Szerk.: Birnbaum, H. - Vryonis S. Jr.; The Hague - Paris, 1972. 55-86. old.; uő.: Srpski narod i njegov jezik. 2. kiadás. Beograd 1986. 7-89. old. 517 I
