A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei
függőségben éltek egészen a 620-as évekig, amikor a Samo-féle felkelés ide is átterjedt. Samo leverése után az avarok már nem tudták helyreállítani fennhatóságukat az Alpok keleti részén, mégis ők maradtak az itteni szlávok legrosszabb szomszédai. Állandó nyomásuk elegendő volt ahhoz, hogy az alpi szlávok bajor illetve frank függőségbe „meneküljenek" a 8. század közepén. E koncepciót részletesebben nem kívánom taglalni, két elemét viszont ki kell emelnem. A szlovén történészek nem szokták tagadni, hogy a szlávok megtelepedése az Alpok keleti részében szorosan összefügg az avar honfoglalással, 21 azaz a jugoszláviai népvándorlás-kutatásban meglehetősen egyedül álló módon elfogadják az avar kaganátust körbe vevő szláv népgyűrű elméletét. Továbbá - szintén egyedül álló módon - a szlovén történészek a szlávok Kárpát-medence belseje felé való terjeszkedésében igen nagy hangsúlyt helyeznek a 9. századra. 22 Ezzel kapcsolatosan szeretném felhívni a figyelmet M. Kos egy térképére (1. ábra) 23 , amely az alpi szlávok 9. századi települési területét szemlélteti, többek közt a Dunántúlon is. E térképet ugyanis tudomásom szerint a magyar kutatásban még senki sem használta fel. A szlovén történészek által kialakított, szilárdnak tűnő váz régészetileg egyelőre még nem igazolható. Ennek oka, hogy - más déli szláv népekhez hasonlóan - az alpi szlávok 7-8. századi leletanyaga még alig ismert. A Köttlach-kultúra legkorábbi leletei ugyanis 9. századiak, 24 és ekkor már - a politikai tagolódásnak megfelelően - a nyugati befolyás az alapvető. így a Kárpát-medencében is a Délnyugat-Dunántúl 25 illetve a Száva-Dráva köze nyugati részének 26 leletanyaga áll hozzá közel. Bár a számos párhuzam ellenére is a Köttlach-kultúra a Kárpát-medence nyugati részében hiányzik, egyetlen kivétellel. E kultúra egyik legkeletebbi lelőhelye a muraközi Bántornya (szlov.: Turniáce). 27 Az itteni 9. századi temetőre azért is kell külön utalnom, mert a magyarországi kutatásban még senki sem figyelt fel rá - feltehetően nehezen elérhető publikációi miatt. Továbbá sem a szlovén sem a magyar szakemberek körében még nem vetődött fel kellő súllyal a Köttlach-kultúra kárpát-medencei hiányának nézetem szerint alapvetően fontos kérdése. Pedig e tény feltétlenül elemzésre szorul, különösen ha figyelembe vesszük, hogy mind a szlovén, mind pedig a magyar történészek, 21 Grafcnauer (1954-1955) 104-110. old. 22 Grafenauer (1954-1955) 38-54. old. 23 Kos, Milko: Alpski Slaveni posle doseljenja. In: Historíja naroda Jugoslavije. Szerk.: Grafenauer, Bogo - Perovié, Dusán - Sidak, Jaroslav. Zagreb 1953, VI. térkép. A számos újraközlés közül megemlíteném: Kos (1955) 2. térképmelléklet; Grafenauer (1954-1955) 115. old.; E térképet német jelmagyarázatokkal és a régészeti lelőhelyek feltüntetésével közli: Korosec, Paola: Alpenslawen und Slowenen. In: Welt der Slawen. Geschichte, Gesellschaft, Kultur. Szerk.: Hermann, Joachim, Berlin 1986,106. old. 24 Korosec, Paola: ZgodnosrednjeveSka arheoloska slika karantanskih Slovanov 1-2. SAZU, Razred za zgodovinske in druzbene vede. Delà 22/1-2. Institut za arheologijo 11/1-2. Ljubljana 1979. 25 Sós Ágnes: Die Ausgrabungen Géza Fehérs in Zalavár. ArchHung. S. N. 41. Bp. 1963.; uő.: Die slawische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert. München 1973. 26 Egy új, részletes bibliográfiával ellátott összefoglalás e tájegységről: Vinski, Zdenko: Növi rano karolináki nalazi u Jugoslaviji. VAMZ. 3. Serija 10-11 (1977-78) 143-189. old. 27 Korosec, Paola: Grob slovanskega bqjevnika na Turniscu prí Ptuju. AV 2(1951) 18-30. old.; Korosec, Josip - Korosec, Paola: Predzgodovinsko in staroslovansko grobisce pri Turniscu v blizini Ptuja. Razprave SAZU 3(1953) 181-245. old.; Jevremov, Blagoje: Neuentdeckte Gräber in der Nekropole in Turnisce bei Ptuj. Balcanoslavica 2(1973) 81-87. old. 506 <