A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei

függőségben éltek egészen a 620-as évekig, amikor a Samo-féle felkelés ide is átter­jedt. Samo leverése után az avarok már nem tudták helyreállítani fennhatóságukat az Alpok keleti részén, mégis ők maradtak az itteni szlávok legrosszabb szomszédai. Ál­landó nyomásuk elegendő volt ahhoz, hogy az alpi szlávok bajor illetve frank függő­ségbe „meneküljenek" a 8. század közepén. E koncepciót részletesebben nem kívá­nom taglalni, két elemét viszont ki kell emelnem. A szlovén történészek nem szokták tagadni, hogy a szlávok megtelepedése az Alpok keleti részében szorosan összefügg az avar honfoglalással, 21 azaz a jugoszláviai népvándorlás-kutatásban meglehetősen egye­dül álló módon elfogadják az avar kaganátust körbe vevő szláv népgyűrű elméletét. Továbbá - szintén egyedül álló módon - a szlovén történészek a szlávok Kárpát-me­dence belseje felé való terjeszkedésében igen nagy hangsúlyt helyeznek a 9. századra. 22 Ezzel kapcsolatosan szeretném felhívni a figyelmet M. Kos egy térképére (1. ábra) 23 , amely az alpi szlávok 9. századi települési területét szemlélteti, többek közt a Dunán­túlon is. E térképet ugyanis tudomásom szerint a magyar kutatásban még senki sem használta fel. A szlovén történészek által kialakított, szilárdnak tűnő váz régészetileg egyelőre még nem igazolható. Ennek oka, hogy - más déli szláv népekhez hasonlóan - az alpi szlávok 7-8. századi leletanyaga még alig ismert. A Köttlach-kultúra legkorábbi leletei ugyanis 9. századiak, 24 és ekkor már - a politikai tagolódásnak megfelelően - a nyu­gati befolyás az alapvető. így a Kárpát-medencében is a Délnyugat-Dunántúl 25 illetve a Száva-Dráva köze nyugati részének 26 leletanyaga áll hozzá közel. Bár a számos pár­huzam ellenére is a Köttlach-kultúra a Kárpát-medence nyugati részében hiányzik, egyetlen kivétellel. E kultúra egyik legkeletebbi lelőhelye a muraközi Bántornya (szlov.: Turniáce). 27 Az itteni 9. századi temetőre azért is kell külön utalnom, mert a magyarországi kutatásban még senki sem figyelt fel rá - feltehetően nehezen elérhető publikációi miatt. Továbbá sem a szlovén sem a magyar szakemberek körében még nem vetődött fel kellő súllyal a Köttlach-kultúra kárpát-medencei hiányának nézetem szerint alapvetően fontos kérdése. Pedig e tény feltétlenül elemzésre szorul, különö­sen ha figyelembe vesszük, hogy mind a szlovén, mind pedig a magyar történészek, 21 Grafcnauer (1954-1955) 104-110. old. 22 Grafenauer (1954-1955) 38-54. old. 23 Kos, Milko: Alpski Slaveni posle doseljenja. In: Historíja naroda Jugoslavije. Szerk.: Grafenauer, Bogo - Perovié, Dusán - Sidak, Jaroslav. Zagreb 1953, VI. térkép. A számos újraközlés közül megemlíte­ném: Kos (1955) 2. térképmelléklet; Grafenauer (1954-1955) 115. old.; E térképet német jelmagyarázatok­kal és a régészeti lelőhelyek feltüntetésével közli: Korosec, Paola: Alpenslawen und Slowenen. In: Welt der Slawen. Geschichte, Gesellschaft, Kultur. Szerk.: Hermann, Joachim, Berlin 1986,106. old. 24 Korosec, Paola: ZgodnosrednjeveSka arheoloska slika karantanskih Slovanov 1-2. SAZU, Razred za zgodovinske in druzbene vede. Delà 22/1-2. Institut za arheologijo 11/1-2. Ljubljana 1979. 25 Sós Ágnes: Die Ausgrabungen Géza Fehérs in Zalavár. ArchHung. S. N. 41. Bp. 1963.; uő.: Die slawische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert. München 1973. 26 Egy új, részletes bibliográfiával ellátott összefoglalás e tájegységről: Vinski, Zdenko: Növi rano karolináki nalazi u Jugoslaviji. VAMZ. 3. Serija 10-11 (1977-78) 143-189. old. 27 Korosec, Paola: Grob slovanskega bqjevnika na Turniscu prí Ptuju. AV 2(1951) 18-30. old.; Koro­sec, Josip - Korosec, Paola: Predzgodovinsko in staroslovansko grobisce pri Turniscu v blizini Ptuja. Razp­rave SAZU 3(1953) 181-245. old.; Jevremov, Blagoje: Neuentdeckte Gräber in der Nekropole in Turnisce bei Ptuj. Balcanoslavica 2(1973) 81-87. old. 506 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom