A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei

A KÁRPÁT-MEDENCE, AZ ALPOK DÉLKELETI RÉSZE ÉS A BALKÁN-FÉLSZIGET KAPCSOLATAI A 7-9. SZÁZADBAN. A JUGOSZLÁVIAI KUTATÁSOK ÚJABB EREDMÉNYEI TAKÁCS MIKLÓS (Budapest, MTA Régészeti Intézet) Ezen áttekintés egy előtanulmány egy készülőfélben levő, nagyobb lélegzetű munkámhoz, amely terveim szerint a középkori magyar-délszláv kapcsolatokat dolgozná fel, lehetőség szerint a teljesség igényével. Egy előadás keretei természetesen túl szűkek ahhoz, hogy minden kutató munkásságát részletesen ismertessem. így a nagyobb hatású elgondolásokra, illetve a jellemző vonulatokra igyekszem koncentrálni. A címben a Jugoszláviai" nem pedig a Jugoszláv" jelzőt használtam, utána pedig többes számot. Jugoszláviában ugyanis a történelemkutatás nem egységes, hanem több nemzeti irányzat halmaza. A hagyományos szerb

1

, horvát

2

, szlovén

3

, azaz a belgrádi (Beograd), zágrábi (Zagreb) ill. ljubljanai „iskola" mellett már négy évtizede létezik egy macedóniai

4 - szkopjei, továbbá egy valamivel fiatalabb boszniai

5 - szarajevói irányzat is. Az utóbbi időben pedig annak is mutakoznak jelei, hogy egy önálló montenegrói (Crna-Gora-i) szemléletmód is kifejlődött

6

, ez azonban még igen gyen1 A régebbi korok szerb történetírását elemzi: Cirkovic Sima Predgovon Tradicije, istorija tradicija u delu Stojana Novakovica. In: Novakovic, Stojan: Istorija i tradicija. Izabrani radovi. Beograd 1987 2. VIIXX. old.; Medakovic, Dejan: Istrazivaci srpskih starina. Beograd 1985. A szerb és a horvát történetírást párhuzamosan vizsgálja: Milutinovic, Kosta: Studije iz srpske i hrvatske istoriografije. Növi Sad 1986.; Az újabb szerb történetírás eredményeit és feladatait elemzi: Grothusen (1967) 40-42. old. 2 A horvát történetírásról jó áttekintést nyújt: a régibb korok vonatkozásában Sisïè (1925) 29-38. ) old.; Párhuzamosítva vizsgálja régebbi szerb ill. horvát történetírást: Milutinovic, Kosta: Studije... i. m. Az újabb kutatásokat elmezi Grothusen (1967) 33-38. old.; Klaic (1975) 55-92. old. 3 A régibb kutatásokat összefoglalta: Grafenaer (1952) 9-68. old. Az újabb kutatásokat elemzi: Grothusen (1967) 29-33. old. 4 A macedóniai történetírás kialakulását és a - viszonyokhoz képest - gyors felfejlődését a bolgár történetírással való ellentéte is segítette. Vlahov, Dimitar Kroz historiju makedonskog naroda. (Zbirka clanaka) Zagreb 1949.: Taskovski, Dragan: Radjanje makedonske nacíje. Beograd 1969.; Antoljak, Stjepan - Balabanov, Kosta et alia: Istorija makedonskog naroda 1. Od praistorije do kraja XVIII véka. Beograd 1970, 9-132. old.; Antoljak, Stjepan - Panov, Branko: Srednovekovna Makedonija. 1-3. Skopje 1985. A macedóniai történetírás értékeléséhez lásd: Grothusen (1967) 42-43. old. 5 Egy sajátosan „bosnyák", azaz a szerb és a horvát történeti szemlélettől eltérő látásmód jellemzi a következő munkákat: Vego, Marko: Postának srednjovjekovne bosanske diíave. Svjetlost 1982.; Miletic, (1984) 39Ы22. old. Lásd még: Grothusen (1967) 38-40. old. 6 Kulísié, Spiro: О etnogenezi Crnogoraca. Titograd 1980; Zekovic, Sreten: Tradicionalizam is kriticizam u nauci о Crnogorcima. Kritika osnovnih nekorektnih interpretracija nauke о samobitnosti Crnogoraca. Trebinje 1988; 503 I