A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Fóthi Erzsébet: A Kárpát-medence avar korának összehasonlító embertani vizsgálata

A csoporton belül Szeged-Kundomb és Sükösd-Ságod közeli hasonlósága egyértelmű. Alattyán-Tulát esetében bizonyos szarmata kapcsolat is sejthető, elsősorban az euklideszi távolság alapján. Ha az euklideszi távolságot C-transzformációval alkalmazzuk, akkor az eredmény csaknem teljesen fedi a Pearson és a Penrose távolság eredményeit. 6. A mongolid-mongoloid elemeket jelentős mértékben tartalmazó populációk (Leobersdorf, Mosonszentjános, Kunszállás, Madaras, Backa-Topola) csak nagyon laza csoportot alkotnak (F cluster). Az erősen csoportosító cluster eljárásokkal (dual sequential, Ward) is csak a clusterezés végén kerülnek egy csoportba. A legközelebbi szomszéd és a médián módszerek alkalmazásával pedig egyáltalán nem kapcsolódnak sem egymáshoz, sem más népességhez. Ez sokkal inkább jelent a többi, mongoloid elemeket nem, vagy csak alig tartalmazó népességtől való eltérést, mint egymással való hasonlóságot. Ezeket a szériákat célszerű lenne a mongolid-mongoloid elemek kivonásával frakciókra bontani. Nagyon valószínű, hogy az europid részminta már jól beilleszkedne valamely meglevő csoportba. A csoportra jellemző a közepesen hosszú és alacsony agykoponya (mesokran, chamaekran, tapeinokran), relatíve keskeny homlok és arc (stenometop, lépten). A szemüreg magas (hypsikonch). III. A mintában vannak olyan populációk is, amelyek hovatartozásáról a vizsgálatsorozat elvégzése után sem tudok semmi biztosat mondani. Ilyen pl. Bágyogszovát, Pókaszepetk, Veszprém-Jutas. Ezek azok a szériák, amelyek a különböző clusterezésekkel hol egyik, hol másik csoporthoz csapódnak. Ennek több oka lehet. a. A szériának nincs valódi analógiája a vizsgált mintában, de nem is tér el karakterisztikusan a többitől. Erre az esetre lehet jó megoldás a vizsgálat kibővítése további összehasonlító csoportok bevonásával. b. A széria nem reprezentálja jól azt a népességet, amelyből származik. Ez a hibalehetőség fennáll akkor is, ha túl kicsi az esetszám - ilyenkor nagy a véletlen szerepe -, de akkor is, ha az esetszám ugyan megfelelő, de a népesség összetétele időközben változott, és ezt a változást nem vettük figyelembe. Az ilyen esetekben az átlag mögött nincs valós népesség. IV. Kontroll csoportok fokozatos bevonásával sikerült néhány avar kori népesség analógiáját megtalálni. A homogénnek feltételezett, szarmata kultúrájú népességek valamennyi с a. vizsgálatban tömör clusterba csoportosultak. Minden esetben a szarmata clusterbe tartozott az avar kori Ártánd és Backa Petrovo Selo is. Az azonban ebből a vizsgálatból nem dönthető el, hogy ezek az embertanilag a keleti szarmatákhoz, régészetileg a késő avar korba sorolható népességek mikor érkeztek a Kárpát-medencébe. A két említett népesség szarmata eredetét azonban valamennyi с a. vizsgálat igazolta. Vizsgálataim eredményei megerősítik ÉRY (1983) Ártándra vonatkozó megállapításait. Backa Petrovo Selot illetően viszont ÉRY úgy gondolja, hogy ezen népességnek volt ugyan szarmata kapcsolata, de az avarokkal való távoli hasonlósága alapján mégis a Duna-Tisza közi avar csoporthoz sorolja. 488 i