A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Fóthi Erzsébet: A Kárpát-medence avar korának összehasonlító embertani vizsgálata

Négy ilyen csoportot választottam. 1. Az egyik csoportba Ny-Kazahsztán, az Alsó-Volga-vidék, Urai-vidék és Ukraj­na területéről származó i. e. 7-2. századi szauromata-szarmata sorozatok kerültek. 2. A másik csoportba zömében a 6-7. századból való nyugati germán szériákat vá­logattam. 3. A harmadik csoportba szláv minták kerültek. Hangsúlyozom, hogy a minták datálását, etnikai megítélését nem tartom feladatomnak, minden esetben az ásató ré­gész és az antropológiai anyag elsődleges vizsgálatát végző antropológus megállapítá­saira hagyatkozom. 4. A negyedik csoportba 3 közép-ázsiai, tuvai minta került. A négy kontroll csoport bevonásával tehát elsősorban viszonyítási alapot keres­tem az avar kori minta csoportosításához, másodsorban bizonyos homológiák felisme­rését is reméltem. A korlátozott terjedelem miatt csupán egy példa bemutatására van lehetőségem. Megvizsgáltam, hogy mi történik, ha a 2. dendogram A, B, C, D, E and F clustereinek elemeit és a fent leírt stabil struktúra elemeit összekeverem és újra elvégzem a vizsgá­latokat (4. dendogram). A 6 „avar" cluster megőrizte különállását a megváltozott fel­tételek között is. Az „idegen" környezetben sem olvadtak össze egy közös clusterré, de nem is elegyedtek a stabil struktúra elemeivel. Ilyen eredmények után okkal állít­hatjuk, hogy az avar kori minta heterogén és egymástól jelentősen eltérő csoportokból áll. Összefoglalás I. Az avarkori minta nagyon heterogén. Kétségtelenül vannak olyan populációk, amelyek jobban hasonlítanak egymásra, mint a minta többi elemére, de az egész min­ta nem osztható maradék nélkül élesen elkülönülő csoportokra. Minden, többé-kevés­bé tömör és állandó populációcsoport körül találhatók olyan népességek, amelyek közbülső formaként hol egyik, hol másik csoportba tartozónak látszanak. Van olyan populáció is, amelynek egyetlen homológiája sincs a vizsgált mintában (Tiszavasvári). II. Tendenciaként igaz, hogy az egymásra jobban hasonlító populációk között re­gionális kapcsolat is van. 5 olyan csoportot találtam, amelynek elemei mind antropoló­giai, mind földrajzi értelemben összekapcsolhatók. Ezek a különböző с a. vizsgálatok­ban karakterisztikusan elkülönültek egymástól. A hatodik cluster elemei között nincs regionális kapcsolat (1 ábra). 1. Dunántúli csoport (A cluster). Valamennyi cluster analízis vizsgálatban kiala­kult egy lazán összetartozó csoport, amelynek «leméi zömében a Dunántúlról valók. A cluster magvát Fészerlak, Keszthely, Környe, Toponár és Solymár alkotja, de ide tar­tozik a Fészerlakhoz való közeli hasonlóság alapján a Dunától északra található Virt is. A vizsgálatok egy részében az ugyancsak északi Zsélye (Zelovce) is ehhez a cso­porthoz kapcsolódik, de mindig csak az összevonások magasabb szintjén, és mindig Virthez való hasonlósága alapján kerül a clusterbe. 486 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom