A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Szalontai Csaba: Megjegyzések az Alföld 9. századi történetéhez (A késő avar karéjos övveretek)

véretekkel soha nem találtak egy sírban, de azonos temetőben már több alkalommal fordultak elő együtt. Ezek az övforgók véleményünk szerint karéjos felépítésükkel a fenti csoportba sorolhatók. A karéjos véreteket tartalmazó temetők közül az alábbiakban találtak ilyen övforgókat: Jánoshida,

39 Szentes-Nagyhegy,

40 Dunacséb.

41 Ezen kívül az alábbi temetőkben voltak még: Komárom,

42 (II. tábla 12.) Nemesvölgy

43 Kaposvár,

44 Vojka,

45 Homokmégy-Halom,

46 és Zimony.

47 A karéjos szíjvégeket felületük díszítettsége alapján az alábbi csoportokba sorolhatjuk. 1.) Poncolt hátterű, vésett virágmintás: Átokháza, Szeged-Öthalom, Kővágószőlős, Kisköre, Visznek, Jánoshida, Kereki 54. sír, Szentes-Nagyhegy 220. sír, Zsombó, ismeretlen lelőhely (Szeged). 2.) A tok rész díszített, a felület más részei díszítetlenek: Kereki 10. sír, Dunacséb, ismeretlen lelőhely (Szentes - múzeum). 3.) Az egész felület díszítetlen: Szentes-Felsőcsordajárás, Szentes-Nagyhegy 126. sír, Perse, Alsógellér, Keszthely, ismeretlen lelőhely (Szeged - múzeum). 4.) Azok a veretek, amelyek más stílusú szíjvégekkel fordultak elő: Szentes-Nagyhegy 110. sír, Moravica 183., 186. sír. 5.) Végül az ötödik csoportba azokat a leleteket soroltam, amelyek felépítésük elvben megegyeznek a fentiekkel, mégis olyan egyéni jegyekkel rendelkeznek, amelyek külön csoportot igényelnek: Karos, Érsekújvár. A karéjos veretek a következő lelettípusokkal fordultak elő: (VII. tábla) vésettponcolt díszes kerek veretek (12), ugyanilyen technikájú csüngős veretek (5), indás szíj vég (5), pikkelydíszes veretek (4) és egy-egy griffes és áttört liliomos szíjvég, áttört és növénymintás veretek (1. táblázat). Az a tény, hogy a szíj végeken és a kísérő leleteken is a leggyakoribb díszítési technika a poncolt hátterű vésés, közelebb visz minket a kronológiai helyzet pontosabb meghatározásához. Időrendi kérdések A karéjos véreteket tartalmazó temetők a kutatók szerint a 8. század közepétől a 9. század első harmadáig voltak használatban. Ezt a viszonylag tág időszakot tovább lehet pontosítani. Egyrészt a stílustörténeti elemzések szerint a vésett-poncolt technika a 8. század végétől vált dominánssá a Kárpát-medence fémművességében. Ugyanakkor ez a technikai alap a nagyszentmiklósi körrel is kapcsolatba hozza a karéjos 39 Erdélyi István 1958. XLI. 1. 40 Közületien anyag a szentesi múzeumban, ltsz.: 55. 22.196. 41 Radovan BunardSic 1980. Taf. XV. 3. 42 Alexander Trugly 1987. 266. 315. Taf. XVI. 16. 43 Hampel József 105. III. Tafel 108.17. 44 Bárdos Edit 1978. 36. abb. 8. 45 Arnulf Kollautz 1968.135. 46 Garam Éva 1975. 24. Fig. 12. 47 Dusán Mrkobrad 1980. XXXVI. 15. 467 >