A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Istvánovits Eszter: Adatok a Felső-Tisza-vidék 4–5. századi történetéhez a tiszadobi temető alapján

kéz fekszik a medencén.

47 Nem precedens nélküli a vállhoz helyezett kéz sem, bár az előbbinél jóval ritkább jelenség.

48 Nem túl gyakori, azonban előforduló szokás, hogy a lábat behajlítják vagy egymáson keresztbe fektetik.

49 Ez utóbbi inkább jellemző a kultúra déli és keleti temetőire, s elsősorban É-D-i tájolású síroknál figyelték meg. A tiszadobihoz hasonlóan Ny-K-i tájolású volt pl. Independent 27. sírjának váza, ahol a lábak egymáson keresztben feküdtek.

50 Sírban talált tárgyak A sírokban talált tárgyakat két csoportba soroltam. Az egyikbe a viseleti tárgyak, ékszerek tartoznak, a másikba a mellékletek. A két csoportot természetesen nem lehet élesen szétválasztani, hiszen például a kések az övre függesztve kerültek sírba részben mint viseleti tárgyak. Itt azonban viseleti tárgyként elsősorban az ékszereket tárgyalom. Mellékletek: A Ny-K-i tájolású sírokból hiányoznak. A D-É-i tájolású sírok leggyakoribb melléklete az edény és a kés (11-11 db, az összes sír 32,4 %-a, a D-É-i temetkezések 37,9 %-a tartalmazott edényt vagy kést.). Az edényeket a koporsós síroknál a koporsóban helyezték el (19. és 34. sír).

51 Összesen 9 kerámia - 6 korongolt és 3 kézzel formált - és 2 római üvegpohár fordult elő. Általában a láb mellett találtuk, azonban a 10. sír kézzel formált edénye a koponyatető felett volt. Kést mind férfiak, mind nők viseltek övükre erősítve bőr, illetve fátokban. Mindkét nemnél előfordult jobb és bal oldalon is. 6 db 2. századi római ezüst denar jelenti a mellékletek következő csoportját. Csak olyan sírban fordult elő, ahol kés is volt, gyakran össze is tapadtak. Ennek oka az lehet, hogy a tarsolyt közvetlenül a kés mellett erősítették az övre, s a pénzt ebbe tették. Jellemzőnek kell tartanunk, hogy e tarsolyok egyetlen esetben sem tartalmaztak pásztorkészséget. A tiszadobi temetőben két férfi mellé helyezték el fegyvereit. Az 1. sírról bolygatottsága miatt közelebbi információval nem rendelkezünk. A 34. sírban a fegyvereket rongálva találtuk meg (a kardot kettétörve, a pajzsot deformálva). A kardot és a lándzsát a halott mellé a koporsóba tették, a pajzsot a koporsó tetejére állították. Végül a mellékletek között meg kell említenem a 11. és 28. sír csont tütartóját, melyeknek pontos helyét azonban nem ismerem. A mellékletek jellege és a sírban elfoglalt helye az etnikai meghatározás szempontjából a leglényegesebb jellemzők egyike. A felsoroltak közül fontosnak tartom a fegyverek sírba helyezésének rítusát, s különösen azt a tényt, hogy ezeket a temetés 47 Szimonovics, E. A. - Kravcsenko, N. M 1983. 29. tabl. XII., 10/9. 13/19., 26. Kovács István 1912. 48 Szimonovics E. A. - Kravcsenko, N. M. 1983. 29. tabl. II/8., 13/16. Kovács István 1912. 286., 298. 49 Szimonovics, E. A. - Kravcsenko, N. M. 1983. 28-29. tabl. 13/1-4., 6-9., 26-29. risz. 3/2., 6/2. 50 Bucur Mitrea - Constantin Préda 1966. 54. fig. 142/2. 51 Erre a mozzanatra érdemes figyelnünk, hiszen általában nem jellemző, s például a Tiszadobbal azonos kultúrkörhöz tartozónak vélt kisvárda-daruszigeti sír esetében (Bóna István 1986/b. 66.) egyértelműen a koporsóra helyezték az edényt. 38