A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Fejér Gábor: Népvándorláskori fakoporsók Eurázsiában

lárdságának eléréséhez - más megoldások mellett - általánosan használtak faszeget.

90 Ide kívánkozik megjegyzésként, hogy az ismertetett korai egyiptomi darabokat csak a leletek legkorábbi csoportjaként értelmezhetjük, és semmiképpen nem tekinthetjük azokat a bútorművesség kezdeteit reprezentáló tárgyaknak. Létrejöttük bizonyosan hosszan tartó alakulásmenet eredménye, melynek folyamatáról egyelőre nem alkothatunk reális képet. A Watzinger, Carl által leírt szarkofágokon túlmenően a görögség szerkezethasználatát Wasowicz, Alekszandra foglalta össze. Az általa közölt 15 féle fakötés közül (17. ábra) 6 kávasarokkötés, így az egyenes fogazás (a), a fecskefarkas fogazás (b), derékszögű egyenes bütüillesztés (d, e), beeresztés (h), 45°-os bütüillesztés (p), és az áttolt ékelt csapos kötés (r). A kötésekhez kötőelemenként több esetben faszeg járult.

91 Úgy vélem, hogy az idézett koporsószerkezetek, valamint antik példák már elegendő adattal szolgálnak bizonyos szerkesztési elvek körvonalazásához. 1. A látott kötések, az esetek túlnyomó többségében csapozások, mind a mai fogalmaink szerinti asztalosszerkezetek közé sorolhatók. Vagy napjainkig alkalmazott megoldásokról, vagy azok közvetlen előzményeiről van szó. 2. A kávasarokkötéseket már igen korán meg tudták oldani közvetítő tag nélkül; az ácsolt ládaforma más anyagban történő megfogalmazásai - mint Chufu-Anch koporsója vagy a minósi osszárium

92 - ezekkel közel egykorúak, maximum mintegy 200 évvel korábbiak. Ezek alapján úgy vélem, hogy az újabb kutatások tükrében felül kell vizsgálnunk a szerkezetfejlődésre kidolgozott, máig használatos időrendet, melyre a Magyar Néprajz megjelenésre váró IV. kötete számára készített kéziratában maga K. Csilléry Klára vállalkozott.

93 . Összhangban a szerkezetek és technológiák összefüggéséről mondottakkal inkább egyfajta párhuzamos fejlődés látszik valószínűnek. Annál is inkább így lehet ez, hiszen a vályúládából sem szerkezetileg, sem pedig technológiailag nem következhet az ácsolt láda, az asztalos láda viszont, mint azt a bemutatott középbirodalmi koporsó, vagy a lop-nori lelet alátámasztani látszik, igen. Az asztalosszerkezeteknek viszont csak egy része lehet az ácsolt láda szerves folytatása, a korpuszoldalaknak közvetlen, sarokoszlopot nélkülöző kötése semmiképpen. Ugyanakkor az ácsolt szerkezet sem jöhet létre az asztalosszerkezetből, legfeljebb degradációs úton, mely feltevés azonban a tárgyak középkori gyakoriságára, illetve reprezentációs szerepükre való tekintettel nyugodtan elvethető. Megjegyezzük, hogy Bramm, O. kronológiájában ezen a helyen

94 áthidalhatatlan szakadék tátong, hiszen az az általa köztes lépcsőfoknak tekintett lábmegoldás, amely a rövidoldal földig történő leeresztésével jön létre, nem hogy nem következik az ácsolt szerkezetből, de a bútortörténetnek a maga korában olyan vadhajtása, melyet az újabb angol irodalom egyszerűen esetlen90 Lucas, A.-Harris, J. R. é. n. 452.453. 91 Wasowicz, Aleksandra 1966. 40. ábra 92 К Csilléry Klára 1951. 240., 1982.183. kép 93 K. Csilléry Klára szíves szóbeli közlése. Vö.: 1951. 239-240. 94 Bramm, 0.1941.160-161. 412 1