A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Fejér Gábor: Népvándorláskori fakoporsók Eurázsiában

meglétére csak a talaj elszíneződése utal. Nem vezethet eredményre a fafaj kérdésének olyan spekulatív megközelítése sem, mely szerint a tartós fajok hagynak nyomot a sírban, a nem tartósak pedig nem.

15 Igaz, hogy az igen tartós fajok, amilyen az akác (Robinia sp.), tölgy (Quercus sp.), eper (Malus), gesztenye (Castanea), és vörösfenyő (Larix decidua) épületben, száraz helyen tárolva akár 1000 éves, vagy a régészeti leletek tanulsága szerint akár hosszabb élettartamot is elérhetnek, szabadban, talajjal érintkezve azonban egyetlen kontinentális faj gyakorlati tartóssága sem haladja meg a 20 évet

16

, mely után kizárólag a talaj mikrobiológiájától függően akár nyomtalanul is elenyészhet. Kedvező környezetben azonban nemcsak ezen fajok

17

, hanem a kifejezetten kevéssé tartósan is kimutathatóak, amilyen a fuz (Salix sp.), nyír (Betula sp.), és a nyár (Populus sp.).

18 A funkció-forma-esztétikum hármas egysége merülhet fel következőként, mint vizsgálati tényező. Az esztétikum, a maga tárgyi valóságában fennmaradt leletek igen kevés száma alapján, de a biztos viszonyítási alap híján is elvethető. A formai kritériumok elszigetelt vizsgálatának zsákutcáira pedig éppen a ládák tárgytörténete kapcsán K. Csilléry Klára hívta fel a figyelmet O. Bramm tipológiáját bírálva.

19 Nem indokolatlan viszont - bár más szempontból - a funkció vizsgálata. A régészek, a vázhossz és a koporsó méretfüggőségére vonatkozó megfigyelései felvetik annak lehetőségét, hogy a koporsóként használt tárgyak másodlagos funkcióban kerültek a sírba. Ez késztette Kürti Bélát arra, hogy a gabonásládák felhasználásának lehetőségét felvesse.

20 A koporsó-láda funkciók vizsgálata az etimológiák függvényében régtől fogva foglalkoztatja a kutatókat. Tudjuk, hogy a magyar 'koporsó' szó honfoglalás előtti bolgár-török átvétel, melynek eredetileg 'doboz', 'tok' jelentése is volt.

21 Ismert a koporsó és ládafunkciók összefüggése Európa-szerte,

22 a koporsó szó további altáji nyelvi rokonsága, s az, hogy a szó a mongolban is megvan.

23 A rendkívül nagyszámú koporsós temetkezés mindenképpen kizárja azt, hogy ezek valamely kiváltságos társadalmi osztályhoz lennének köthetők. Ha ugyanakkor megvizsgáljuk a népvándorláskori Eurázsia lakáskultúráját, akkor azt találjuk, hogy a bútornélküli lakásmód a köznép körében széles körben elterjedt volt, s a bútorhasználat először a vezető társadalmi rétegek kiváltságaként rangjelző szerepben, de legalábbis státusz-szimbólumként tűnik fel.

24 A fenti tények viszont kínálják azt a következtetést, hogy a ládahasz15 Wicker Erika 1985. 64. 16 Faipari kézikönyv 1-16. táblázat. 17 Szalay István 1942.135-137. 18 Greguss Pál 1939. 5., 7., 8., 10., Szalay István 1941.162-164. 19 K. Csilléry Klára 1951. 234. 3. jegyzet. Vö.: Bramm, 0.1941. 20 Vö.: 4. jegyzet 21 Cs. Sebestyén Károly 1927. 202., К Csilléry Klára 1951. 270. utalással a nyelvészeti irodalomra. 22 Példákkal és részletező irodalommal К Csilléry Klára 1951. 262-273. 23 Tomka Péter 1977-78. 85. 24 Többször tapasztaltam, hogy a régész kollégák körében ezen utóbbi állítás nem talál kedvező visszhangra. Terjedelmi korlátok miatt nincs itt mód részletes bizonyításra, de ez nem is szükséges, hiszen K. Csilléry Klára ezt rendkívül meggyőzően, széles körű művelődéstörténeti áttekintéssel, a vonatkozó irodalom gazdag választékát kínálva megtette. Vö.: K. Csilléry Klára 1982. különös tekintettel 77-146. A bútornélküli lakásmódot példázandóan egyébként sem kell messzire mennünk, a recens primitív kultúrákat nem tekintve is elegendő csupán a 19. század síksági indiánjainak lakáskultúrájára hivatkoznunk. 403 •