A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Pávai Éva: Az avar művészet indamotívumai

O-típus (IV. t.): Sokszor tükrözött formában találjuk a felezett „S"-elemet, rendszerint már elindásodott állapotban. Ilyenkor a fejet egy nyelvszerű inda jelzi, a végtag pedig gyűrűhöz, körhöz, vagy ponthoz hasonlít. Főleg lyukvédőket és csüngős véreteket díszítenek így, de az állatfejes övforgók is ebbe a típusba tartoznak. P-típus (IV. t.): Csüngős veretek vereti részén fordulnak elő a vízszintes helyzetű, többszörösen tükrözött fél alakok, amelyek testvonaluk mentén érnek össze. A végtagok méreteikben hangsúlyozottak, a testnek csak az indítása, a fejek helyén pedig csak egy-egy „gomb" látható. A csüngős tagon az egyszerűbb O-típus van. Q-típus (V. t.): Az indás-csüngős véreteken és a griffes-csüngős darabok alsó részén ábrázolják a vízszintes állású, többszörösen tükrözött, fejjel összeérő „S"-alakokat. A fóti veret (V. t. 2.) csüngős tagján már csak a végtagok maradtak meg. R-típus (V. t.): Ez a változat az О és а О típus kombinációjaként jön létre. Tükrözött fél „S"-ek sorakoznak egymás alatt, míg a legfelső sorban ezeknek egy közös tükörképe látható. Vegyes típusok S-típus (V. t.): Ez a forma a teljes és fél „S"-alakok variációjával jön létre. Jellemzője, hogy sohasem tükröződik, s mindig kitölti a rendelkezésére álló teret. Konkrétabb és szinte már növénnyé vált változata is megvan, s előfordul, hogy csak a testet és a végtagokat ábrázolják (V. t. 6.). Előbbiek fejlettebb - vagy feledékenyebb - változatai azok az áttört veretek, amelyeken az elágazások és a kacsok szabályos lyukakat képeznek, így maga az „S"-alak alig felismerhető (V. t. 7.). Ennek legelvontabb formái az ún. liliomos veretek. T-típus (V. t.): Fél alakok kombinációjával találkozhatunk övforgókon, ahol a tárgyakon középtájon elhelyezkedő lyuktól jobbra és balra egymással ellentétes irányba forduló elemek követik egymást. így a két középső fél alak tulajdonképpen egy egész, ennek két oldalán következők megint egy egészet alkotnak, és így tovább. 367