A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Kulcsár Valéria: A szarmata temetkezési rítus néhány jellemzője. A halmos temetők

A csoportból „kilóg" a jászalsószentgyörgyi kurgánegyüttes. 4. század végi kelte­zésével és földrajzi fekvésével csak úgy illeszthető bele a fenti logikai körbe, ha figye­lembe vesszük, hogy ebben a korban a szarmata szállásterület jelentősen összeszűkült a hun-germán-alán expanzió hatására. Nem hagyhatok említés nélkül még egy temetkezést, amely ugyan nem halmos (legalábbis mai ismereteink szerint), de mellékleteinek jellege és földrajzi elhelyezke­dése miatt a fent leírt csoporthoz húz. Mind a jászalsószentgyörgyi halomcsoport, mind a hévízgyörki sírok a szarmata-kvád határvidék kurgánjainak láncolatába illeszt­hetők be. A hévízgyörki 28. sírt zabiája a geszterédi kurgán halottjával, kalcedon mar­kolatgombos kardja, szarmata csatjai, lószerszámhoz tartozó szíjverete a vizesd-pusz­taival rokonítja. 58 Megfelel a „pajzs" és „lószerszám" kritériumoknak a porosháti temető(k) leleta­nyaga. Nagy sírszáma és köznépi jellege miatt azonban nem tartozhat a fent leírt kör­höz. Ugyancsak „köznépi" jellegű a madarasi és a valószínűleg vele rokon és egyidejű vajszkai temető is. A vajszkairól nincs olyan adat, amely lehetővé tenné megbízható datálását. A madarasi 4-5. századi keltezésével csak a jászalsószentgyörgyi kurgánok­kal hozható többé-kevésbé egy kronológiai horizontba. IRODALOM Bezuglov, Sz. - Zaharov, A. 1988 Mogilnik Zsuravka i final pozdnyeszarmatszkoj epolni v pravoberezsnom Podonje. In: Izvesztyija Rosztovszkogo oblasztnogo muzeja krajevegyenija. Rosztov-na Donu. 5­28. Bóna István 1971 Ein Vierteljahrhundert Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn (1945-1969). AAH XXIII. 265-336. 1986 Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei I. In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. Budapest, 15-91. Dinnyés István 1989 Szarmata sírok a templom alatt. In: A hévízgyörki középkori templom. Múzeumi Fü­zetek 39. 67-76. Aszód. Garam Éva 1964 Szarmata kori kurgánok Isaszegen. FA XVI. 49-60. Istvánovits Eszter 1986 Északkelet-Magyarország területének római kori története. Kandidátusi értekezés. Kézirat. Kőhegyi Mihály 1971 Előzetes jelentés a Madaras-Halmok későszarmata-hunkori temetőjének ásatásáról. AÉ 98. 210-215. Kulcsár Valéria 1982 A szarmata barbaricum leletanyaga a hun hódítást megelőző évtizedekben. Szakdol­gozat. Budapest 1989 Rómer Flóris és a vaskúti földépítmények. Cumania 11.1989.149-152. Dinnyés István 1989. 3. kép 9-10., 4. kép 17-18. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom