A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Pásztor Adrien: Néhány késő avarkori lovassír Budakalászról

tuk. A sír két részre osztott. Az ember a sír jobb oldalán koporsóban nyugodott (koporsó nyomot a sír ÉNy-i sarkában figyelhettünk meg). A lovat pofával K-nek irányítva, kb. 20 cm-es, enyhén sóderes talajú padkára, maga alá húzott lábakkal fektették gazdája mellé. A sírt kirabolták: az embervázat térdtől felfelé teljesen feldúlták, a csontokat, viseleti tárgyakat többnyire a sírkamra ÉNy-i felébe dobálták. A medence helyén bennmaradt a veretes öv, és a harcos bal lába mellé, heggyel a K-i sírfal felé irányítva helyezték lándzsáját. A lovat csak a koponyánál és a mellső lábainál bolygatták, a kantárzat a zabla közelében, a test bal oldalánál és a farcsontoknál érintetlennek látszik. (2. ábra) Leletek: 1. A rablásfoltban a nyesési szinthez közel nagyszíjvég hosszúkás alakú háromszög és rombusz alakú poncolt díszítésű br. szegélylemezei (6 db-ban). Sz.: 0.4 cm (1. melléklet) (VI. t. 8.); 2.: Br. flilkarika (3 db-ra tört), körátmetszetű (átm. 0.15 cm) a rablásfolt szélénél, a ló medencecsontjai között feküdt (3. mell.); 3.: Ezüst fülkarika a sír ÉNy-i harmadában,a szétdúlt emberi csontok között. Kör átmetszető huzalból készült (átm. 2.3 cm), egyik vége kihegyesedő (40. mell.); 4-9. : Négyszög alakúra kivágott bronz övdíszek (4 db ép 2 db töredékes). Oldalaik enyhén íveltek, sarkaikban szegecslyuk, a 43., 45., 46. számúakban szegecsek, a 41. sz. veretből a negyedik szegecs hiányzik. A háromszögű vésett díszítéseket a szegecsekkel együtt körbe poncolták. A rablásfolt közepén az emberváz deréktáján sorban feküdtek, közelükben megmenthetetlen bőrmaradványok (41., 43-46., 48. mell.) (VI. 1.1. a-g.); 10. Lemezes csattestű, ovális karikájú bronz övcsat, melynek csattüskéje elveszett. A csattest felülete háromszögű poncsorokkal díszített, melyet három szegeccsel erősítettek a bőrövhöz. Széle sérült, a 43. és a 41-es övdíszek között feküdt. H.: 5.7 cm (42 m) (VI. t.-4.); 11. Ónozott bronz indadíszes tokos kisszíjvég. Tokvégződésénél szegecslyuk. A nyesési szinthez közel a deszkaszerkezet barnás elszíneződésében, a rablásfolt ÉNY-i sarkától nem messze került elő. H.: 3 cm (4. mell.) (VI. t. 6.); 12.: Bronz lemezből kivágott dísz, felületén kör alakú mélyedés, körülötte poncsor. Hátoldalán és szélein forrasztás keskeny csíkja látható. Valószínűleg övdísz vagy kisszíjvég előlapjának töredéke. Az NY-i koporsószélnél, az emberi csigolyacsontok mellett a rablásban volt (37. mell.), (VI. t. 2.); 13. Háromkaréjos végződésű, kivágott lemezű kisszíjvég(?) töredéke az övdíszek közelében. H.: 2.8 cm (47. mell.), (VI. t.5.); 14. Apró, aranyozott bronz kisszíjvég töredéke szegeccsel. H.: \S cm, Sz.: 1.1 cm (21. mell.), (VI. 6. 7.); 15.: A megbolygatott ló szügye és az ember alsó lábszáránál feküdt 2 db köralakúra kivágott bronz dísz. Közepük átfúrt, ahol háromszögű poncolt díszítés fut körbe ugyanúgy, mint a peremrészen. A poncok közötti üres mezőt 3-3 furattal díszítették. A bőrre 3 db szegeccsel erősítették fel. Átm. 2 cm, (20., 27. mell. - ez utóbbi a 24. mell. alatt volt), (VI. t. 3. a-b.); 16. Bronz töredékek az övdíszek és kisszíjvégek közelében. Az egyik a (21. mell.) kisszíjvég bordázott fedlapjához tartozhatott, a másik egy apró övdísz darabka, amely átfúrt és poncolt díszítésű. Közelükben bőrmaradvány. (49. mell.); 17.: Négyszög alakú vascsat töredéke a nyesési szinthez közel, az ÉNY-i sírfal mellett. Mérhető hossz.: 3.4 cm, (VII. 1.1.) (19. mell.); 18. Bronz lemezből kivágott propeller veret több darabra törve, a szétdúlt emberváz bal vallanak helyén, a rablásfoltban. Restaurálás közben elpusztult. (23. mell.); 19. Négyszög alakú vascsat a szétdúlt emberváz combcsontjai helyén. H. 2.9, Sz.: 2.7 cm (22. mell.); 20.: Vaskés a rablásfoltban, a feldúlt lóbordák és az emberváz combcsontja helyén, több darabban. H.: 15.1. Rossz megtartású vasból kovácsolták. (30. mell.): 21. Nádlevél alakú, köpüs vaslándzsa. Az ÉK-i deszkafalhoz közel, az ember bal lábánál, hegyével K-felé irányítva H.: 21.3 cm (2. mell.); 22-28. Lemezből kivágott ónozott bronz lószerszámveretek. Kör alakjuk enyhén domború, közepükön szegecslyuk. Többségük széle sérült. A szügyelő, ill. a farhám kantárzatát díszíthették, átm. 2-2.2 cm, a 25. mell. átm. 2.6 cm) 6., 10., 12., 20., 25., 38., 39. mell.), (VIII. 1.1-2.); 29-39.: Köralakúra kivágott bronz lószerszámveretek, közepükön 0.3 cm magasságú szegecstakaró dudor. A ló feje körüli kantárzat veretei lehettek. (Átm. 2 cm), (13-18., 31-34., 36. mell.), (VIII. t. 3.); 40-44.: Ónozott bronz lemezfaterák. Kör alakúra kivágottak, enyhén domborítottak, közepükön szegecslyuk. Az 5., 7. mellékletek a ló bal, ill. jobb medencecsontjai mellett feküdtek, a 11., 26. mell. a jobb, ill. bal szügyelő elosztószíjazatát díszítették, a 35. a csikózabla közelében feküdt. A 11. és a 26. falerák közepén a szegecset félgömb alakú szegecsborító takarta. Átm. 5.4-65 cm (VIII. t. 2-6.); 45. Bronz szegecs a 26. és 27. mellékletek között feküdt, feltehetően a 26. falerához tartozhatott (28. mell.); 46. Csikózabla, a kifordult lókoponya állkapcsából (19. mell.); 47-48. Kengyelek a ló jobb és bal oldalnál. A 8. mell. négyszögű füle laposra kalapált, amelyet a szárral, két lyukkal díszített rombuszalak köt össze. Bordázott talpa az alsó harmadban kiszélesedik, a szár és a talpaló összekovácsolásánál 2-2 279