A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

S. Perémi Ágota: A Lesencetomaj-piroskereszti Keszthely-kulturás temető (Előzetes jelentés)

esetben bronz karperecek kerültek elő, míg a többi, nem koporsós korai Keszthelykulturás sírban zömében vas karperecek. A többi koporsós temetkezés esetében elég nehéz eldönteni, hogy melyik időszakra tehető, mivel a többség rabolt volt és igen kevés keltező értékű mellékletet tartalmaztak. A teljesség kedvéért szeretném megjegyezni, hogy Sági hat esetben szintén megfigyelt koporsónyomokat, amelyek szerkezete a már említett ládaformára hasonlít. Néhány esetben valószínűleg takaróba csavarva temették el a halottakat, legalábbis erre következtettünk a váz csontjainak helyzetéből. Más nyomát eddig még nem találtuk.

14 A sok rabolt sír ellenére megállapítható, hogy az eddig feltárt sírok zömében nők vagy gyerekek nyugodtak.

15 A biztosan férfi sírok ritkaságszámba mennek. Az eddigi tapasztalatok, elsősorban a jellemző női viselet alapján két nagyobb kronológiai csoportot különíthetünk el: a korábbit a kiskosaras fülbevalók, a későbbit a nagykosaras fülbevalók viselete jellemzi. Ez megfelel a korábbi kutatások eredményeinek.

16 Külön kell említeni a gyereksírok csoportját, amelyekben a szokásostól eltérő mellékletek is előfordulnak, valamint, a feltehetőleg önálló kronológiai csoportot alkotó, már korábban említett melléklet nélküli sírokat is. A legkorábbi csoportot azok a női sírok alkotják, amelyekből általában nemesfémből készült, kisméretű kosaras fülbevalók kerülnek elő. A rovátkolt drótból hajlított és forrasztott, áttört kosárkát egy feltekercselt drótszálakkal díszített kis lap vagy kúp zárja le. Ennek közepén foglalatban kis kőberakás található. A csüngőt a karikához az áttört résznél többszörösen feltekercselt drótszállal rögzítették. (1. ábra) Egy esetben figyeltük meg, hogy a viselet során valószínűleg elkopott drótszálat lencérna pótolta.

17 A fülbevalókarikákat is többféleképpen díszítették; általában kis kőberakásokkal vagy filigrán foglalatban kis gömböcskékkel. E sírok jellemzője a többsoros szemesgyöngyökből álló nyaklánc. Az igen változatos kivitelű, formájú, díszítésű üveggyöngyök között nem ritkák a borostyángyöngyök és az átfúrt, valószínűleg római eredetű üvegdarabkák. Egy-egy esetben találtunk a nyakláncba fűzve ketté hajtott római bronz fibulát és egy bronz gyűrűt/?/, valamint egy kisebb bronz bullát.

18 A Keszthely-kultúrára annyira jellemző, a ruha összefogására szolgáló tű ebben az időben nem szokásos. Mindössze két tömör, díszített, bronz tű került elő.

19 Az egyik sírban bronz S-fibulát és egy bronz korongot találtunk. Temetőnkből még két korong ismert: az egyik egy feltehetőleg korai, rabolt sírból, a másik egy késői gyereksírból. Az első példány szinte tökéletes mása a Lipp Vilmos által közölt darabnak.

20 A felső, díszített lemez széleit 14 Korvig Ilona 1960.158. 15 Ugyanerre a következtetésre jutott Lipp Vilmos 1884/a.l8. és Korvig Ilona 1960.160. 16 Korvig Ilona 1960.164-165. u.ő. 1958. 70-71. 17 Hasonló fülbevaló került elő: Lipp Vilmos 1884/a.43. 18 A bullákról részletesebben Pásztor Adrienn 1986.129-133. 19 Meg kell jegyezni, hogy a tűket minden esetben a mellkason találtuk, a gyöngyök között. Tehát mindenféleképpen a ruha összetűzésére használták ezeket. Ezzel szemben Lipp több helyen is említi, hogy a koponya alatt (vagyis a haj összetűzésére szolgált) találta a tűk egy részét. Lipp Vilmos 1884/a. 38. u.ő. 1884/b. 17. Kiss Attila 1968. 20 Lipp Vilmos 1884/a 4(M1. XlV.t. 335. 158