A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Lőrinczy Gábor: A Szegvár-oromdűlői kora-avarkori temető 1. sírja
A lábbeli veretek A bokák környékén előkerült ezüstveretek és csatok hasonló sorsra jutottak, mint a mellkas díszei, állatjárat bolygatta meg őket. Ez nemcsak a rekonstrukciót nehezíti meg, hanem a veretek egy részét tönkre is tette. Az ezüstlemezből préselt ónbetétes veretek egyébként is igen rossz megtartásúak. Ritka előfordulásukat ez is magyarázza. A szegvári lábbeliveretek a kárpát-medencei avar leletanyagban nem párhuzam nélküliek, a hajdúszoboszlói 62 , mandjelosi/nagyolaszi 63 ezüstöntvények mellett jelzi ezt a Szentes-Sárgapartról előkerült bronzlemezke 64 , amely formára teljesen megegyezik a szegvári (V.t.4.) és a hajdúszoboszlói veret hátlemezével. A lábbeli szrjazatának véretekkel történő díszítése nem túl gyakori. Egy változatát Előszállás-Bajcsihegyről ismerjük, ahol „A lábfejen két sírban bronz, illetve ezüst gombokat, az egyiken ezüst csatot is találtunk, ezek kétségtelenül a lábbelihez tartoztak." 65 Egy másik típus lehet a Szegváron előkerült, ahol préselt ezüst lemezekkel díszítették a lábbeli szíjazatát. 66 Nem teljesen ismeretlen a megelőző időszak leletanyagából a fémmel díszített lábbeli. Nemrég sikerült meggyőző módon azonosítani a szarmata lábbeli szíjazatának fémvereteit és rekonstruálni annak szerkezetét. 67 i Itt csupán két verettípus bemutatására vállafleozom a szegvári 1. sír leletei közül. 1. Háromágú szíjelosztó. A bolygatás miatt csupán az egyik ilyen veret rekonstruálható, míg a másik hasonló funkciójú darab a meglévő felszerelőpánt alapján feltételezhető. Díszített előlapjának töredékeit a szórvány ezüstlemezek között kell keresnünk. (IV.t. 10.) E háromágú szíjdísz legközelebbi analógiáit már említettük. Amíg a Szentes-Sárgaparton a felszerelőlap alapján csupán feltételezhetjük meglétét, addig a hajdúszoboszlói darabokról - a szegváriak ismeretében - biztosan állíthatjuk, hogy lábbeliveretek voltak. E verettípus párhuzamai keleten igen nagy területen terjedtek el, amelyen belül kisebb-nagyobb elkülöníthető csoportok figyelhetők meg. A (tág értelemben vett) ukrajnai csoportot Hrisztoforovka 68 , Belozerka 69 és egy ismeretlen lelőhely 70 képviseli. Belozerka földrajzi értelemben már kapcsolódik a déli csoporthoz, amely a Feketetenger partvidékét és a Kaukázust jelenti. Ide tartozik Szkalisztoje 71 , Keres 72 , Cibili62 Fettich Nándor 1937. 63 Ercegovic- Pavlovié S. 1973-74. 64 Közöletlen, Szentes, Koszta J. Múzeum ltsz.: 55. 66.1. 65 Fitz Jenő 1958.18. 66 Lásd Somogyi Péter e kötetben publikált dolgozatát. 67 H.Vaday Andrea - Kulcsár Valéria 1984. 68 Rutkovszkaja L.M. 1979. 342. ф Skadovskij, G.L. 1897.106. 70 Somogyi Péter 1987.129. 71 Ajbabin, A.1.1982.167., 181. 72 Fettich Nándor 1951 XLVI.t.6. 138
