A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Lőrinczy Gábor: A Szegvár-oromdűlői kora-avarkori temető 1. sírja

szerves anyagra utaló elszíneződést észleltünk. Hasonló elszíneződést dokumentáltunk a bokák környékén is. Az emberi váz szintjét, különösen a mellkast és a bokák környékét állatjáratok erősen bolygatták. (I.t. 4.) A lótemetkezés mellékletei: 1. Vas csikózabla a ló szájából. A két szélső karika bronzból készült, rajtuk egy-egy bronz szíjszorító. A két rövidebb oldalán félkörívesen záródó téglalap metszetű zabla ép felének külső hossza 7,4 cm. Két végének visszahajlításával kialakított karikaközpontjainak távolsága 4,9 cm. A bal bronzkarika vastagsága 0,6 cm, külső átmérője 4,2 cm. Két diagonális pontján lényegesen eltérő mértékben kopott meg. A jobb zablakarika vastagsága 0,7 cm, külső átmérője 4 cm. Robusztusabb mint a párja, de ezen kopásnyom nincs. A stilizált lófej alakú szíjszorító felerősítését három szegecs teszi lehetővé. Hossza 4,1 cm, legnagyobb szélessége 1,4 cm. Szárainak egymástól mért távolsága 0,4 cm. (H.t. 1.) 2. Ovális vaskarika a bal zablakarika mellől. Belső átmérője 1,2 cm. (II.t.4.) 3. Tíz darab félgömb fejű öntött bronzpityke a ló orrán és koponyájának két oldalán szimmetrikusan elhelyezve. Átmérőjük 1,1 cm, magasságuk a szegecsekkel együtt 1,0 cm. (H.t. 2.) 4. Két darab bronzból öntött és aranyozott, kereszt alakú szíjelosztó a lókoponya két oldalán a homloki részen. Geometrikus mintájukat öntés után véséssel tették hangsúlyossá. A felszerelésükhöz szükséges szegecsek számára a szárak végeibe 3-3 lyukat fúrtak. A szárak középső furatát nem használták, az itt lévő szegecseket hátulról elverték. H: 5,6 cm, Sz: 1,4-1,5 cm, V: 0,3 cm. (II. t. 5.) 5. Bronzból öntött un. pajzstövises csat a lókoponya mögött. A szíjra a felerősítését a két helyen átlyukasztott bronzlemez tette lehetővé. A csatkengyel belső szélessége 1,4 cm. (II. t. 3.) 6. Kacsacsőr alakú öntött bronz szíjvég a csat mögül a ló két mellső lábcsontja között. H: 4,2 cm, Sz: 1,2 cm, V: 0,3 cm. (II. t. 6.) 7. Faragott csontcsat a bal hátsó patától északra. Síkja a sír aljával kb. 45 fokos szöget zárt be. H: 6,1 cm, a csatfej Sz: 3,6 cm, belső nyílása: 2,1 cm, szárának nyílásszélessége: 1,7 cm. (II. t. 8.) 8. Csontkengyelnck meghatározható faragott csonttárgy a bal lábszárcsonttól nyugatra a csontcsat mellől, homorú oldalával felfele. Belső Sz: 1,2 cm, V: 1,0-1,2 cm. (II. t. 7.) A mellső lábcsontok környékén sírbontás közben ezüstlemez töredékek kerültek elő, melyek a halott mellékleteinek bizonyultak. A női váz mellékletei: 1. A sír északi sarkából egy kézzel formált, barnás-fekete foltos, elnagyoltan simított felületű, kaviccsal soványított és gyengén kiégett, enyhén kihajló peremű edény. M: 16 cm, pá: 8 cm, fá: 7,9 cm. (V. t. 6.) 2. Az állkapocs jobb sarka alól egy ferdén lefele álló vascsipesz került elő. H: 4,8 cm, Sz: 1,2 cm. (IV. t. 1.) 3. A jobb csecsnyúlvány alatt egy kisméretű, apró granulákkal díszített gúlacsüngős aranyfülbevaló került elő, csonka gömbcsüngővel. M: 3,2 cm. Rosszezüstből készült, ovális karikájának belső átmérője: 1,7 cm. (III. t. 4.) 4. Ezüstfülbevaló négy apró granulációból álló csüngővel a koponya alól. M: 1,5 cm. (III. t. 3.) 5. Ovális alakú, lila üvegbetétes, granulációval és kalászmintával díszített médaillon a jobb kulcscsont alól. Függesztőfülei töredékesek. M: 2,7 cm, Sz: 2,6 cm. (III. t. 6.) Hátsó lemezéhez tapadva világosbarna színű bőrmaradvány(?) került elő. (IV. t. 2.) 6. Ovális, sérült felületű üvegbetétes médaillon a jobb kulcscsont és a gerinc találkozásánál. Az üvegbetétet apró granulátumokból kialakított, lecsüngő háromszögek veszik körbe. Függesztő fülei töredékesek. M: 3,2 cm, Sz: 2,4 cm. (III. t.8.) 7. Ovális, zöld üvegbetétes, granulációval és tekercselt dróttal díszített médaillon az előbbi mellől, a felszereléséhez szükséges fülek nélkül. M: 2,6 cm, Sz: 2,1 cm. (III. t. 7.) 8. Az 5. számúval megegyező médaillon az állcsúcstól számított negyedik csigolya bal oldala melletti borda alól. Függesztő füle töredékes, az alsó ép. Kőbetéte tönkrement. M: 2,7 cm, Sz: 2,1 cm. (III. t. 9.) 9. Három borostyángyöngy a bal kulcscsont mögül, egy pedig a jobb combcsont felső vége fölül. (III. t. 1.) 10. Három kisméretű pasztagyöngy a koponya bal oldala mellől, négy hasonló az állcsúcs környékéről, egy pedig bontás közben került elő. (III. t. 2.) 11. Négy darab hurkos végű, hullámosra hajlított bronzhuzal. Egy darab az áll alól, kettő a 6. és a 7. számú medaillonok előtt került elő. (III. t. 5.) 12. Préselt kerek peremes ezüstlemez a gerincoszlop mellől. Átmérője 0,9 cm. Az előzőhöz hasonló, közepén lyukas ezüstlemez a jobb kulcscsont alól. Átmérője: 0,8 cm. A bontás közben előkerült töredékekből még két hasonló lemezre lehet következtetni, amiből az egyik valószínűleg peremes volt. (IV. t. 3.) 13. Granulációt és irdalt drótot utánzó, középen üvegbetéttel díszített, préselt aranyozott elektronkorong a jobb mellkas közepéről. Átmérője: 5,8 cm. (IH.t.10.) Alóla került elő az ezüstlemezből kialakított hátlapja. Átmérője: 5,8 cm. A hátlapot két helyen átlyukasztották. (III. t. 12.) A hátlap töredékeivel együtt került elő egy ezüstlemezből hajlított, tűszerkezetre utaló lemezke. (III. 1.13.) 14. Az előbbivel megegyező korong töredékes állapotban az ép mellől. E korong töredékei kerültek elő egy hurkos végű bronzhuzallal együtt egy állatjáratból. Átmérője: 5,8 cm. (III.t.11.) Az előkerült töredékekből összeállíthatók e korong hátsó 128