A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Lőrinczy Gábor: A Szegvár-oromdűlői kora-avarkori temető 1. sírja

szerves anyagra utaló elszíneződést észleltünk. Hasonló elszíneződést dokumentáltunk a bokák környékén is. Az emberi váz szintjét, különösen a mellkast és a bokák környékét állatjáratok erősen bolygatták. (I.t. 4.) A lótemetkezés mellékletei: 1. Vas csikózabla a ló szájából. A két szélső karika bronzból készült, rajtuk egy-egy bronz szíjszorító. A két rövidebb oldalán félkörívesen záródó téglalap metszetű zabla ép felének külső hossza 7,4 cm. Két vé­gének visszahajlításával kialakított karikaközpontjainak távolsága 4,9 cm. A bal bronzkarika vastagsága 0,6 cm, külső átmérője 4,2 cm. Két diagonális pontján lényegesen eltérő mértékben kopott meg. A jobb zabla­karika vastagsága 0,7 cm, külső átmérője 4 cm. Robusztusabb mint a párja, de ezen kopásnyom nincs. A stilizált lófej alakú szíjszorító felerősítését három szegecs teszi lehetővé. Hossza 4,1 cm, legnagyobb széles­sége 1,4 cm. Szárainak egymástól mért távolsága 0,4 cm. (H.t. 1.) 2. Ovális vaskarika a bal zablakarika mel­lől. Belső átmérője 1,2 cm. (II.t.4.) 3. Tíz darab félgömb fejű öntött bronzpityke a ló orrán és koponyájának két oldalán szimmetrikusan elhelyezve. Átmérőjük 1,1 cm, magasságuk a szegecsekkel együtt 1,0 cm. (H.t. 2.) 4. Két darab bronzból öntött és aranyozott, kereszt alakú szíjelosztó a lókoponya két oldalán a homloki részen. Geometrikus mintájukat öntés után véséssel tették hangsúlyossá. A felszerelésükhöz szükséges szegecsek számára a szárak végeibe 3-3 lyukat fúrtak. A szárak középső furatát nem használták, az itt lévő szegecseket hátulról elverték. H: 5,6 cm, Sz: 1,4-1,5 cm, V: 0,3 cm. (II. t. 5.) 5. Bronzból öntött un. pajzstö­vises csat a lókoponya mögött. A szíjra a felerősítését a két helyen átlyukasztott bronzlemez tette lehetővé. A csatkengyel belső szélessége 1,4 cm. (II. t. 3.) 6. Kacsacsőr alakú öntött bronz szíjvég a csat mögül a ló két mellső lábcsontja között. H: 4,2 cm, Sz: 1,2 cm, V: 0,3 cm. (II. t. 6.) 7. Faragott csontcsat a bal hátsó patától északra. Síkja a sír aljával kb. 45 fokos szöget zárt be. H: 6,1 cm, a csatfej Sz: 3,6 cm, belső nyílása: 2,1 cm, szárának nyílásszélessége: 1,7 cm. (II. t. 8.) 8. Csontkengyelnck meghatározható faragott csonttárgy a bal lábszárcsonttól nyugatra a csontcsat mellől, homorú oldalával felfele. Belső Sz: 1,2 cm, V: 1,0-1,2 cm. (II. t. 7.) A mellső lábcsontok környékén sírbontás közben ezüstlemez töredékek kerültek elő, melyek a ha­lott mellékleteinek bizonyultak. A női váz mellékletei: 1. A sír északi sarkából egy kézzel formált, barnás-fekete foltos, elnagyoltan simított felületű, kaviccsal soványított és gyengén kiégett, enyhén kihajló peremű edény. M: 16 cm, pá: 8 cm, fá: 7,9 cm. (V. t. 6.) 2. Az állkapocs jobb sarka alól egy ferdén lefele álló vascsipesz került elő. H: 4,8 cm, Sz: 1,2 cm. (IV. t. 1.) 3. A jobb csecsnyúlvány alatt egy kisméretű, apró granulákkal díszített gúlacsüngős aranyfülbevaló került elő, csonka gömbcsüngővel. M: 3,2 cm. Rosszezüstből készült, ovális karikájának belső átmérője: 1,7 cm. (III. t. 4.) 4. Ezüstfülbevaló négy apró granulációból álló csüngővel a koponya alól. M: 1,5 cm. (III. t. 3.) 5. Ovális alakú, lila üvegbetétes, granulációval és kalászmintával díszített médaillon a jobb kulcscsont alól. Függesz­tőfülei töredékesek. M: 2,7 cm, Sz: 2,6 cm. (III. t. 6.) Hátsó lemezéhez tapadva világosbarna színű bőrma­radvány(?) került elő. (IV. t. 2.) 6. Ovális, sérült felületű üvegbetétes médaillon a jobb kulcscsont és a ge­rinc találkozásánál. Az üvegbetétet apró granulátumokból kialakított, lecsüngő háromszögek veszik körbe. Függesztő fülei töredékesek. M: 3,2 cm, Sz: 2,4 cm. (III. t.8.) 7. Ovális, zöld üvegbetétes, granulációval és tekercselt dróttal díszített médaillon az előbbi mellől, a felszereléséhez szükséges fülek nélkül. M: 2,6 cm, Sz: 2,1 cm. (III. t. 7.) 8. Az 5. számúval megegyező médaillon az állcsúcstól számított negyedik csigolya bal oldala melletti borda alól. Függesztő füle töredékes, az alsó ép. Kőbetéte tönkrement. M: 2,7 cm, Sz: 2,1 cm. (III. t. 9.) 9. Három borostyángyöngy a bal kulcscsont mögül, egy pedig a jobb combcsont felső vége fö­lül. (III. t. 1.) 10. Három kisméretű pasztagyöngy a koponya bal oldala mellől, négy hasonló az állcsúcs környékéről, egy pedig bontás közben került elő. (III. t. 2.) 11. Négy darab hurkos végű, hullámosra hajlí­tott bronzhuzal. Egy darab az áll alól, kettő a 6. és a 7. számú medaillonok előtt került elő. (III. t. 5.) 12. Préselt kerek peremes ezüstlemez a gerincoszlop mellől. Átmérője 0,9 cm. Az előzőhöz hasonló, közepén lyukas ezüstlemez a jobb kulcscsont alól. Átmérője: 0,8 cm. A bontás közben előkerült töredékekből még két hasonló lemezre lehet következtetni, amiből az egyik valószínűleg peremes volt. (IV. t. 3.) 13. Granu­lációt és irdalt drótot utánzó, középen üvegbetéttel díszített, préselt aranyozott elektronkorong a jobb mellkas közepéről. Átmérője: 5,8 cm. (IH.t.10.) Alóla került elő az ezüstlemezből kialakított hátlapja. Át­mérője: 5,8 cm. A hátlapot két helyen átlyukasztották. (III. t. 12.) A hátlap töredékeivel együtt került elő egy ezüstlemezből hajlított, tűszerkezetre utaló lemezke. (III. 1.13.) 14. Az előbbivel megegyező korong tö­redékes állapotban az ép mellől. E korong töredékei kerültek elő egy hurkos végű bronzhuzallal együtt egy állatjáratból. Átmérője: 5,8 cm. (III.t.11.) Az előkerült töredékekből összeállíthatók e korong hátsó 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom