A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

B. Tóth Ágnes: Gepida településnyomok a Körös-Tisza-Maros közén

lük a temetőkben alig előforduló nagyobb méretű fazekak; jellegzetes, főleg a szürke különböző árnyalataira égetettek, apróbb-nagyobb kavicsokkal soványítottak, korongon formáltak. Nagyobb részük gömbölyű hasú, karcolt-bordázott díszítésű. Minden gepida településen előkerültek a temetőkből természetesen nem ismert hombáredények. Ezek a fazekakéhoz hasonló kavicsos anyagból készültek, de jóval nagyobb méretben; jellegzetes a falvastagságuk, a peremkiképzésük, hullámköteges-sávos, bekarcolt díszítésük. A temetők leletanyagából korábban szintén nem ismertük a telepeken fellelt kavicsos anyagú tálakat és fedőket sem. Ritka díszítésű darabok is előfordultak: néhány töredéken „Keilstichverzierung" látható; valamint teljesen párhuzam nélkül áll egy-egy szarvasi és eperjesi fazék, mindkettőjükön függőleges csíkos, festett díszítéssel. (Itt jegyzem meg, hogy ez a két telep 15 km távolságra volt egymástól.) Fontos tanulságul szolgált az is, hogy a gepida temetőkből elvétve, de napvilágra került kézzel formált, durva bögretípus elenyésző mennyiségben fordult csak elő a telepkerámiában. A gepida telepeken azonban egyáltalán nem került már elő az a kerámia-típus, amelyet „csillámos-szemcsés"-nek nevezünk; ennek használata tehát már a gepida telepek létrejötte előtt megszűnhetett. A fentebb hivatkozott szürke, szemcsés házikerámia - ami végső soron a római házikerámiából származtatható - a későszarmata telepásatások tanúsága szerint már a Kr. u. 4. sz.-tól megtalálható az Alföldön, s a gepida korszak végéig folyamatosan fellelhető. Fontos tanulságunk az is, hogy a gepida kerámia-művesség a Kr. u. 5. sz. végétől a legalább a 6. sz. közepéig terjedő időszakban meglehetősen egységes: így a Körös-Tisza-Maros közti gepidák és erdélyi rokonaik által használt fazekastermékek között - házikerámiájuk alapján is - jóval több a megegyező mint az eltérő vonás. IRODALOM Bálint Csanád 1978 Kora középkori falunyomok a Csongrád megyei Eperjesen. Tiszatáj 1978/2.41-47. B. Tóth Agnes 1983 Gepida telepek az Alföldön, doktori értekezés kézirata. Häusler, Arnold 1979 Zu den sozialökonomischen Verhältnissen in der Cernjahov-Kultur. ZfA 13. 23-65. Horedt, Kurt 1979 More§ti, Bukarest. Kovalovszki Júlia 1980 Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon. Fontes Arch.Hung. Kuharenko, Ju. V. 1980 Mogil'nik Brest-TriSin Lamiová-Schmiedlová, Mária 1969 Römerzeitliche Siedlungskeramik der Südost-Slowakei. Slov. Arch. XVII-2. 403-501. Rikman, EA. 1962 К voprosu о „bolSih domah" na seliscah cernjahovskogo tipa, Szov. Etn. 1962/3.121138. 1975 £iliSce piemen cernjahovskoj kultury Dnestrovsko-prutskogo meídurecja. Moszkva. Szabó J. József 1979 Gepida lelőhelyek Battonya határában. Arch.Ért. 106. 101