A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Tóth Ferenc: Melléképületek Makón a 18. század végén

1781), „egy nagy deszkás hambár, amelybe 600 p. Mérő belé megyén, amelyben circiter 400 P. Mérő búza lehet" (Nagylak 1781), „valami 160 P. Mérőre való" (Nagylak 1781), „cápa 400 P. Mérőre, melyben most vagyon 360 P. Mérő árpa" (Nagylak 1781). Az egyik becsüjegyzőköny v a hambár pontos méretét is tartalmazza : „ 1. tapasztott vessző hambár, széle egy öl és egy suk, a hossza 3 öl és 1 suk, kemény fára", „1 kisebb tapasztott vessző hambár fenyőfára, hossza 2 öl 1 suk, a széle 1 öl 1 suk."

14 A hambár értéke többszöröse a kasénak. Az 1781. évi tűzvész során 6—12 forintra becsülik, de előfordul, hogy egy deszka és egy sövény hambárt együttesen 3 forintra értékelnek. Egy hambárra való oszlopok és gerendák értéke 6 forint. 1806-ban már a hambár becsült ára 20, licitált ára 27 forint. Az említett tűzvész idején a kárvallottak között csak telkes gazdának volt hambárja, a mindössze 2/8 telekkel rendelkező Jámbor Gergelynek deszka és sövény hambárja is volt. Az állattartás épületei Makót — az újjátelepülés évében megkötött karlócai béke értelmében — a török birodalomtól csak a Maros választja el. A veszélyes közelség és az 1686. évi pusztítás emléke a helység gazdaságát változatlanul a „futamosság" irányában alakította ki, így az állattartás szerepe a 18. század elején hangsúlyozott maradt. 1717-ben 84 gazdaságra 218 ökör, 250 tehén, 129 ló, 568 birka, 112 kapás szőlő, 81 köblös szántóföld és 79 telek kaszáló jut.

15 A továbbiakban a nagy lábas-jószágállomány az alábbiak szerint alakul:

16 2. táblázat A számosállat-állomány alakulása (db) Míg 1717-ben 7 nagy lábasjószág jut egy gazdaságra, addig 1791-ben már csak 2,4. így sem elegendő a legelő, puszta-bérletekre kötnek megállapodást, majd korlátozzák a kihajtandó állatok számát. A várostól távoleső Pusztán rideg állattartás folyt. A Puszta tagolásában a városi település képe tükröződik. Városrészenként, utcánként alakulnak ki az állatjárások. Mindegyik járás külön kúttal rendelkezik. így a legelőhasználatban a kutaknak meghatározó szerepük lett. Külön kútja volt Buják, a Temető, a Hold és a Nagy utcáknak.

17 Az eladásra kerülő marhákat a Rác úton terelték a nyugati piacokra. 14 MVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1813. 25. 15 Borovszky 1896 1.321. 18 Bohdaneczky Edvin 1940 46—47 17 Vertics József Mappa Exhibens Terrenatam Oppidi Makó 1778. József Attila Múzeum történeti gyűjteménye 103