A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Művészettörténet - †Szelesi Zoltán: Műgyűjtés Szegeden I.

Ha kitekintünk az itteni műgyűjtő-társadalom harmincas évekbeli helyzetéből a pesti műbarátok felé, úgy többek között ott találjuk Ambrozovics Dezső műfordítót, aki gazdag képzőművészeti anyaggal rendelkezett. A Tisza-parti városunkkal rokonszenvező Ambrozovics végrendeletében a több mint 250 műből (főleg festményekből) álló gyűjteményét 1936-ban a szegedi múzeumnak ajándékozta. A hozzánk került tekintélyes mennyiségű — de művészeti értékében meglehetősen vegyesnek mondható — anyagból csak tallózva sorolunk fel néhány neves hazai mestert és alkotását, így: Aggházy Gyula (Balatoni részlet), Bihari Sándor (Cigány bőgővel), Brodszky Sándor (Mocsár), Eisenhut Ferenc (Keleti kapu), Hegedűs László („1849"), Keleti Gusztáv (Falu), Liezen-Mayer Sándor (Bölcső mellett), Mednyánszky László (Fák), Nádler Róóert (A pesti Dunaparton), Pállik Béla (Tehenek), Rippl-Rónai József (Fiatal angol hölgy), Rudnay Gyula (Olvasó nő), Székely Bertalan (Női akt) és Telepy Károly (A Tátrából) —nevetés műveit hozzuk szóba.

37 Az Ambrozovics-gyűjteménynyel azért nem foglalkozunk részletesebben, mert egyrészt a tulajdonos nem tartozott — a témánknak megfelelő — szegedi műbarátok közé. Másrészt, mert kollekciója — amint említettük —• „felhígított" jellegű volt, vagyis a nagyszámú képeinek sorában sok gyenge minőségű festmény is található. így érthető, hogy a szakirodalom sem igen utalt az ő gyűjteményére. A helyi műgyűjtőkhöz kapcsolódó — két világháború közötti — tárlatok sorából meg kell említenünk a Magyar képzőművészek szegedi reprezentatív kiállítását, melyet 1930 őszén a Munkácsy Céh és a Szegedi Fészek Klub közösen hoztak létre. Ennek keretében került bemutatásra három itteni kiemelkedő festőnk: Heller Ödön (1878—1921), Károlyi Lajos (1877—1927) és Szőri József (1878—1914) emlékének szentelt tárlat is, melynek közel kétszáz képet tartalmazó anyaga, a város műbarátainak otthonában őrzött alkotások közül került ki. Az ekkor látott 78 Heller-festmény és -rajz tulajdonosai közé tartozott a legtöbb művet kölcsönző Kiss Mór, majd őutána Bedő Imre, Erdélyi Jenő, Gerle Jenő, Tardos-Taussig Ármin, Vadász János, Vajda Imre és Varga Mihály, akik legalább három-négy művel járultak Heller képeinek itteni bemutatásához.

38 Az e rendezvényen szereplő 66 Károlyi-festmény és -rajz birtokosai közül elsőnek Honti Sándor nevét emeljük ki, aki e tárlatra a legtöbb Károlyi-képet adta. Őt követően Back Bernát, Bartos Lipót, Károlyi Mihály, Malatinszky Lajosné, Pártos Béláné és Tóth József járultak leginkább hozzá Szeged festő-poétájának ábrázolásai által való felidézéséhez. Az 56 képpel reprezentált Szőri József alkotásait őrzők sorából a művész özvegye, Sz. Boga Lujza tűnt ki, aki férje hagyatékából, az ekkor bemutatott Szöri-képeknek mintegy a felét biztosította. Rajta kívül főleg Czibula Antal, Dettre János, Korláth Kálmánné, Lévay Ferenc, Pártos Béláné és Wesp Arnold kölcsönözték a legtöbb Szöri-képet e sikeres rendezvényre. A három kiváló festő, Heller—Károlyi Szőri életművét és munkásságuknak Szeged képzőművészetében betöltött méltó helyét — a tárlat katalógusába előszót író — Lengyel Vilma fogalmazta meg. Hangsúlyozta, hogy a „... Fészek Klub áldoz az elfelejtett szegedi értékek emlékének, visszaidézi életüket és működésüket, szeretettel hívja és várja ehhez a kegyeletes kulturális aktushoz Szeged hatóságát, testületeit, ifjúságát és egész lakosságát."

39 37 Két urna a múzeumban (az Ambrozovics-hagyaték mellett). Délm. 1936. nov. 21.; Lásd: a Szeged Városi Múzeum Szépművészeti osztály lajstroma 1937. január 27-én bejegyzett 373—632 tételszám alatti „Ambrozovics-féle gyűjtemény" műtárgy felsorolását. 38 Magyar képzőművészek szegedi reprezentatív kiállítása. Szeged, 1930. Katalógus. (Munkácsy Céh — Szegedi Fészek Klub). 39 Lengyel Vilma: Heller Ödön, Károlyi Lajos és Szőri József emlékének. Magyar képzőművészek szegedi reprezentatív kiállítása. Szeged, 1930. Katalógus. (Munkácsy Céh — Szegedi Fészek Klub). 298