A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Vadász Endre szegedi kapcsolatai

VADÁSZ ENDRE SZEGEDI KAPCSOLATAI SZ. KÜRTI KATALIN (Debrecen, Déri Múzeum) A modern magyar rézkarcolásnak Európa határain túl ismert egyénisége Vadász Endre, aki egyúttal a két világháború közötti magyar festészet figyelemreméltó művésze.

1 Állandó résztvevője volt a Munkácsy-céh, a Szinyei Társaság, az Ernst Múzeum kiállításainak, de részt vett a velencei biennálékon, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete európai és amerikai csoporttárlatain Oslótól Chicagóig, Londontól Clevelandig. Olaj- és temperaképei, akvarelljei, finomvonalú rézkarcai, folthatásokra épített metszetei egyre több lakás falára, majd közgyűjteményekbe kerültek. Grafikai lapjai, exlibrisei eljutottak a világ minden tájára a harmincas, negyvenes években. Mindezek alapján bátran mondhatjuk, hogy sikeres, ismert és elismert alkotó volt. Korai tragikus halála után azonban életműve feledésbe merült. Emléke felidézésére elsőként a szegedi Móra Ferenc Múzeum vállalkozott 197l-es emlékkiállításával.

2 Ezt követte az 1976/77-es debreceni tárlat, majd a Magyar Televízió 1977-ben sugárzott portréfilmje.

3 A figyelem újabb jele a Magyar Nemzeti Galéria 1982-es emlékkiállítása, amelyen a Nemzeti Galéria és a Déri Múzeum tulajdonában lévő művek szerepeltek.

4 1901. február 28-án született Szegeden, polgári családból. Édesanyja Kohn Ilona, édesapja Vadász Simon Sándor terménykereskedő. A szegedi Ipar u. 14. sz. majd a Zoltán u. 8. sz. alatti házban laktak. Három fiúk közül Endre volt a középső, aki már kisgyermek korában rajzolt, tizenhétéves korában pedig a háború viszonylag derűs perceiről és tanárairól készített karikatúraalbumot.

5 A szegedi reálgimnáziumban érettségizett. 1918—19-ben Heller Ödönnél, a szegedi képzőművészeti szabad1 Legfontosabb irodalom: Conrad Gyula: Vadász Endre (Magyar grafika, 1932. 37), Bérei Soó Rezső: A mai debreceni grafika (Debrecen, 1935), Uő: Vadász Endre emlékezete (Vándortűz, 1947. 6. 85—87.), Szegi Pálné: Vadász Endre (Művészet, 1961. 3. 12—14.), Sz. Kürti Katalin: Vadász Endre kisgrafikái (Déri Múzeum évkönyve 1978 — Debrecen, 1979. Szerk. : Dankó Imre — 319—352.) 2 A katalógust írta, a kiállítást rendezte: Szelesi Zoltán. Ugyancsak ő foglalta össze Vadász szegedi tevékenységét Szeged képzőművészete című könyvében (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1972). 3 A kiállítást rendezte, a katalógust és a TV film szakismertetését írta: Sz. Kürti Katalin. A Vadász Endre 1901—1944 című filmet 1977. szeptember 20-án sugározta a Magyar Televízió. Szerk.: Ézsiás Anikó, operatőr: Németh Attila. 4 A kiállítást Aszalós Endre és Sz. Kürti Katalin rendezte. A katalógust írta: Sz. Kürti Katalin. Ismertetések: NN: Egy emlékkiállítás (Magyarország, 1982. 42. 26), P. Szűcs Julianna: Rézkarcleletek a huszadik századból (Népszabadság, 1982. dec. 15.), Székelyhídi Ágoston: Vadász Endre föltámadása (Hajdú-Bihari Napló, 1982. nov. 13). (ró-) Rózsa Gyula: Vadász Endre emlékkiállítása m Kritika, 1983. 1. sz. 38. 5 A dokumentumok és a karikatúra album a Déri Múzeum Képzőművészeti Adattárában (továbbiakban: DMKA) találhatók. 325