A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagyma-részvénytársaság története 1900 és 1918 között

melőktől. Ezt pedig a Hagymarészvény társaság nem tehette meg részvényeseivel szemben, így azután a közkereseti társaság működését, rövid két év után 1912. május 30-án beszüntette és június 1-én feloszlással megszűnt.

30 Az ügy azonban nem ment ilyen simán. Jó másfél év múlva, 1913 decemberében Strausz József még mindig bizonyítványért ostromolta a városházát, hogy igazolják neki az „Unió" megszüntetését.

31 1914 januárjában pedig Weisz József kérte a tanácsot, hogy igazolja: a volt „Unió" semminemű ingó és ingatlan vagyonnal nem rendelkezett.

32 A makói pénzügyigazgatóság 1913. november 4-én érdeklődött a tanácsnál, hogy az „Unió" adófizetés halasztási kérelme teljesíthetó'-e? A november 13-i tanácsülés döntése az volt, hogy a halasztás megadható. Közben az „Unió" ellen a szegedi kir. törvényszék csó'döt rendelt el, s ezért az összes köztartozások a csó'dbíróságnál voltak bejelenthetok. Azt, hogy a háttérben eközben milyen érdekek működtek és egyes tanácsi bizottságok, ügyosztályok ill. hivatalnokok kinek — kinek érdekében manipulálták a dolgokat, ma már sejteni is alig lehet. Tény, hogy az a szinte példa nélkül álló eset is megtörtént itt, hogy a tanács megállapította: a pénzügyigazgatóságnak küldött levél esetében nemcsak a kiadásnál történt szabálytalanság, de az irat tartalma is egészen ellenkező értelmű lett, mint a tanácsi határozat. Az érdekeiket minden eszközzel védő cégek kezei — lám — ilyen messzire értek. Képviselőik a legnagyobb adófizetők jogán ott ültek a közgyűlésben a kisebb hivatalnokok pedig a zsebükben voltak.

33 A makói hagymapiacot meghatározó érdekcsoportok, a termelők és kereskedők ill. a további érintettek, a vármegye és a városi tanács, az iparosréteg, a ház és föld tulajdonosok, a közlekedési vállalatok, a pénzintézetek s egyéb közintézmények és végül a hivatalnokok szerteágazó és egymást sokszorosan át- és átfedő, hol szöges ellentétben álló, hol egyirányban dolgozó érdekeinek harcát legszemléletesebben korszakunkban, a hagyma piaci árusítását megregulázni szándékozó városi szabályrendelet 10 éves tengerikígyóvá dagadt ügye mutatja. 1903. január 31-én kezdődtek az események, Farkas József polgármester meghívójával. A város első embere a makói hagyma és zöldségtermelők elsőrendű érdekének tartotta azt, hogy terményeik eladása körében az „eladó és vevő közötti jogviszony szabályozása végett egy helyi szabályrendelet dolgoztassék ki és az Makó város közgyűlése elé terjesztessék." Ennek érdekében 1903. február 4-én du. 4 órára előzetes értekezletet hívott össze a városháza kistanácstermében, hogy „az ügyben közvetlenül érdekelt felek meghallgatása mellett" e kérdés megvitattassék. Kik kapták e meghívót?, ill. kik voltak a polgármester szerint közvetlenül érdekeltek? Pollák Sándor szövetkezeti igazgató (1903!), dr. Bán Zsigmond városi ügyész (mint jogi szakember), dr. Ormos Ede ügyvéd (szintúgy ill. mint a kereskedők vitás ügyeit intéző szakember), GrófT Gyula takarékpénztári pénztárnok (a Hagymaszövetkezet előkészítő bizottsági tagja) Stentszki Ernő, Iritz Gyula, Léderer Herman, Solczer Jakab, Szusz Simon, Weisz Mózes kereskedők, Szentpéteri István, Fodor József, Szirbik Ferenc, és Battka István termelők. Az ülésen az érdekeltek megjelentek s tanácskozásuk eredményeképpen Gróff Gyula elvállalta, hogy a szabályrendelet tervezetét elkészíti. Ez után eltelt csöndben több mint másfél év és nem történt semmi. 1904 október 17-én a képviselőtestület rendes közgyűlésén dr. Ormos Ede városi képviselő —aki részt vett az első értekezleten is — interpellált, hogy még mindig nem kapta meg a tervezetet. Egy hónap múlva, 1904 november 24-én Návay Lajos a vármegye alis30 MVL: Pm. h. i.: 8510/1912 31 MVL: Pm. h. i.: 795/1914 32

MVL:Pm.h.i.: 795/1914 33 MVL: Pm. h. i. : 795/1914. sz. iratcsomó A társaság rövid működéséről több adatot nem találtunk. 227