A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Régészet és határterületei - Kocsis S. Gábor–Trogmayer Helga: A fogak fejlődési rendellenességei Vésztő–Mágorhalom újkőkori és rézkori temető embertani anyagában

A FOGAK FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEI VÉSZTŐ—MÁGORHALOM ŰJKŐKORI ÉS RÉZKORI TEMETŐ EMBERTANI ANYAGÁBAN DR. KOCSIS S. GÁBOR, — TROGMAYER HELGA S ZOTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika (igazgató: Dr. Tóth Károly egyetemi tanár) A régészeti ásatásokon napvilágra kerüló' emberi maradványokhoz tartozó fogakat Regöly-Mérei (14) szerint antropológiai és patológiai szempontból tanulmányozhatjuk. Egy-egy temető embertani vizsgálatakor a szerzó'k megemlítik a kóros — szuvas, lekopott vagy csírahiányos — fogakat is. A hatvanas évekig feltárt őskori anyag konkrétan a kóros fogazat szempontjából ismertetésre került. Elsősorban a fogszuvasodásról, a fogak abráziójáról és a fogágybetegségekről írtak (10,11,12,13,14,16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25). Azonban csak néhány közleményt találtunk, amelyben az előzőek mellett az állcsontok méretbeli jellegzetességeit és kóros elváltozásait, illetve a fogak fejlődési rendellenességeit is tárgyalják (5, 12,14,18,22). Az 1960-as évek óta a korszerű ásatások jelentős, új forrásanyagot hoztak napvilágra, mely különböző gyűjteményekben található. Számunkra a JATE Embertani Tanszékén őrzött embertani leletek a hozzáférhetők. Anyag és módszer Dolgozatunkban a Vésztő—Mágor-halom újkőkori és rézkori temetők embertani anyagából a fogak fejlődési rendellenességeit vizsgáltuk meg. Az ásatáskor a lakóhalom rétegvastagsága helyenként elérte a 7 m-t. A rétegsor 9 építési szintre tagolódik. Ezek történeti időszakok szerinti megoszlását az /. táblázat I. Táblázat Vésztő — Mágor-halom rétegsorának történeti időszakok szerinti megoszlása 1. és 2. réteg : szakáiháti csoport 3., 4. és 5. réteg: tiszai kultúra (koraitól a klasszikusig) 6. réteg: tiszapolgári kultúra (kisrétparti csoport) 7. és 8. réteg: gyulavarsándi kultúra 9. réteg: későbronzkor (Gyulavarsánd III). mutatja. Az újkőkori rétegsor (1—5 réteg) együttes vastagsága max. 350—370 cm, a korai rézkori (6 réteg) 90—100 cm vastag. Az újkőkori telep után a halom egy ideig lakatlan volt, ugyanúgy mint a rézkori telep után. A bronzkori rétegekből sírok nem kerültek elő. Az újkőkori temetőben 27 db. sír feltárása történt meg (1. és 2. ábra). Az egyik sír (36-os számú) a „szakáiháti kultúra" időszakából származik, kb i. e. 3000—2800-ig, 65