A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Tóth István: Adalékok a Békés megyei szlovákok anyanyelvi művelődéséhez (1919–1939)

Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond: Békéscsabán született 1859-ben. 1883-tól Tótaradácon lelkész, 1891-ben a békéscsabai nagy gyülekezet választotta apja helyére, itt szolgált 1941-ben bekövetkezett haláláig. Ifj. Dr. Szeberényi Gusztáv: (-Lajos Zsigmond fia.) Az egyházi szeretetmunka apostola, Békéscsabán született 1890-ben, ugyanott volt lelkész 1918-tól 1941-ben bekövetkezett haláláig. Szekerka János: építőmester, népi író, zeneszerző, Békéscsabán született 1904-ben, ma is itt él nyugdíjasként. Bauko Györggyel együtt gyűjtötte a csabai népdalokat közvetlenül a nép ajkáról. Ezeknek egy része a két világháború között a Cabiansky Kalendárban is megjelent, mintegy 50—60 darabból álló gyűjteménye kéziratban van meg. Hírt ad a Magyarországi Tót Közművelődési Társulat Békéscsabán 1933. május 20-án rendezett kulturális estjéről is. Ezen jelen volt Péchány Adolf államtitkár, a felsőház tagja. A program igen színvonalas volt : szerepelt Vikár Béla tanulmányának felolvasása, Bartók Béla műveinek előadása, szlovák népdalok Szekerka János vezényletével, Petőfi-vers, Sládkovic-vers, Hurban-Vajansky írása, Rázus írása „Aranynak" és egy színdarab. 1934. évvel teljesen Békéscsabára kerül a lap. Saguly János 48 évi egyházi szolgálat után nyugdíjba vonult, s tőle átvette Dr. Szeberényi Gusztáv. Tehát jobb híján igen megfelelt az olvasónak, s igyekezett az egyházi témákon kívül más igényeknek is megfelelni, a behatárolt lehetőségek szerint. Átlagosan 1100 példányban kelt el a lap minden száma. Ez a szám az Összlakosság számához viszonyítva nem túl sok, de a korabeli sajtópéldányszámok szempontjából már jelentősebb. Ugyanis egy évben átlagosan 13 200 példányban kelt el. Ez úgy véljük nem jelentéktelen, főként szlovák nyelvű lapnál. Ha világi lapot nem is tudott magáénak mondani, vallani az alföldi szlovákság, de egyházi lapot, vagy általában szlovák lapot, annál inkább. Bizonyítja ezt az egyre inkább szaporodó külső írók száma.

34a Még akkor is, amikor 1934-ben megindul az alföldi szlovákok első világi lapja, ebben az időszakban, a Slovenská Rodina. 4. A Slovenkská Rodina:*

5 A lap megjelenéséről Dedinszky Gyula így ír: „Békéscsaba szlovák lakossága eléggé el volt látva vallásos olvasmányaival, hiszen 1920 óta folyamatosan megjelent a Cabiansky Kalendár, 1931 óta pedig a havi egyházi folyóirat, az Evanjelicky Hlásnik is. De nem volt békéscsabai szerkesztésű társadalmi világi lapjuk. Ezt a hiányt igyekezett pótolni két lelkes csabai férfi: Bauko György és Szekerka János, amikor 1934-ben megindították lapjukat, a Slovenská Rodina címűt." Az első száma 1934 januárjában jelent meg, az utolsó 1938 júliusában. Megjelent évente tízszer, 16 kis oldal terjedelemben, illetve később 8 nagy oldalon. A lap magát társadalmi, gazdasági, népművelőnek nevezte. Az előfizetés 1 évre 1 pengő, egyes számok ára 10 fillér. Békéscsabán a „Petőfi" Nyomdában nyomták. 1938-ban már csak egy szám jelent meg, valószínűleg előfizetők hiánya miatt, de közrejátszhattak már a nemzetközi politikai események is, fejti ki véleményét Dedinszky Gyula. A szerkesztők a lap célját így fogalmazták meg: „Vállalkozásunknak az a célja, hogy szlovák népünknek legyen folyóirata, amelyet saját nyelvén olvashat, — olvashat a múlt történeteiről, a jelenről és a jövő lehetőségéről." „... politikával foglalkozni nem akarunk, így egyúttal nem is fogjuk firtatni a kisebbségi rendelkezések és törvények végrehajtását sem. Ezt Isten akaratára bízzuk." Felelős szerkesztője végig Bauko György volt. Felelős kiadója 1935 májusáig Vicián György, attól kezdve Szekerka János. Sajnos nem áll módunkban a lapot tüzetesebben megvizsgálni. 36 Sajtóbibliográfia Bcs. 1974. (359. tétel) Dedinszky Gyula 1969.123.133. 277