A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt 1918 októberében

pártjával ..., azért,hogy Magyarországnak minél előbb és jobb békéje legyen...", mert a békekötésnél a „nemzet egész erejére szükség van." (Ez utóbbi gondolatával csak a kormánypárt értett egyet!) Nagyatádi Szabó a pártok közötti együttműködés leglényegesebb akadályát — helyesen — a választójogi kérdésben látta. Véleménye az volt, hogy ebben a Munka­pártnak és gróf Tisza Istvánnak kellene engedni; „a nemzetnek sürgős érdekeire való tekintettel el kellene fogadni a Vázsonyi által benyújtott választójogi törvényt teljes egészében." Ezt a Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyiék) már nem tartották elég­ségesnek. Nagyatádi pedig nem fogadta el érvelésüket, miszerint „most a békekötés azt követelné, hogy egy kidolgozatlan, általános, egyenlő', mindenkinek megadott választójoga legyen". Ugyanakkor a többi ellenzéki párttal egyetértésben követelte a magyar hadsereg azonnali különválasztását az osztráktól. Helytelenítette gr. Tisza azon kijelentését, hogy „elvesztettük a háborút", mert az demoralizálja a katona­ságot. „Nekünk határainkat védelmezni kell mindaddig, amíg a békekötés nincs meg ... hogy az ellenség területünket el ne árassza, országunkat fel ne dúlja, népün­ket tönkre ne tegye." Vitába szállt gr. Tisza azon kijelentésével is, hogy az országban már demokrácia van. Nagyatádi demokrácián népuralmat „a néppel együtt való kor­mányzást" értett. Kijelentette, hogy az orosz, a bolgár forradalmak és a németországi átalakulás után: „a legkevesebb, amit sürgó'sen meg kell csinálni Magyarországon, hogy legalább a néppel együtt kormányozzanak. De ennek még sehol, semmiféle nyoma nincs, ... semmi szava, semmi hatalma és módja nincs a népnek arra, hogy számon kérje a kormányzóktól, hogyan kormányozzák őt!" Nagyatádi hangsúlyozta: „Azt most már mindenki elismeri, hogy Magyarorszá­gon új földbirtokoplitikát kell csinálni, s a régi alapot nem lehet meghagyni. Azonban ennek megalkotása nagyon késik." Ezért ajánlotta, hogy a földmívelésügyi miniszter nyújtson be egy rövid törvényjavaslatot, amelyben mondja ki az országgyűlés, hogy a kormánynak a birtokok elővételi jogát azonnal megadja." Ezzel a módszerrel mindenekelőtt a háború rokkantjait és özvegyeit szerette volna földhöz juttatni. Ugyanakkor az volt a véleménye, hogy „az állami kisajátítással az összes néprétegeket kielégíthetjük és még mindig marad Magyarországon elég nagybirtok, középbirtok, nagybérlet, kisbérlet". Mondatának utolsó részét nyilvánvalóan a földbirtokosok megnyugtatásának szánta. Beszédébó'l megállapítható, hogy a földbirtokreform cél­jaira ekkor még csak a nagybirtoknak 1/5-ét kívánta igénybevenni, amivel a Függet­lenségi és 48-as Párt többsége egyetértett. Figyelmeztette az országgyűlés tagjait és a nagybirtokosokat, hogyha az addig rövidlátó, káros birtokpolitikát rögtön meg nem változtatják, „akkor ne csodálkozzanak azon, ha a bolsevizmus itt is megerősö­dik... és előáll majd az a helyzet, hogy nem fognak úgy beszélni a magyar urakkal, mint mi beszélünk, a tisztelet és megértés hangján, hanem egészen más hangon, úgy mint Oroszországban." Ezek után Nagyatádi a Kisgazdapárt nevében bejelentette: A békekötésnél — teljesen fenntartva eddigi álláspontjukat—hajlandók,,segítséget nyújtani mindenkinek, aki ebben az ügyben a nemzetnek szolgálatot tud tenni. Ha a szocialisták szolgálatot tudnak tenni a béke ügyének, azokat is támogatjuk, ha másik párt tud hasznot tenni az országnak, azt is hajlandók vagyunk támogatni, egyszóval bárki legyen az, a béke­kötés keresztülvitelére a mi támogatásunkra minden külön csatlakozás nélkül is számíthat." Végül felolvasta a Kisgazdapárt határozati javaslatát. Ezt mi pontról pontra közöljük, mert a szakirodalomban még nem publikálták. Követelték, mondja ki az országgyűlés : 1. hogy az 1918. évi október 17-én kiadott császári rendelettel megszüntetett egységes osztrák birodalommal szemben megszűntnek tekinti mindazon törvényeket, 258

Next

/
Oldalképek
Tartalom