A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt 1918 októberében

pártjával ..., azért,hogy Magyarországnak minél előbb és jobb békéje legyen...", mert a békekötésnél a „nemzet egész erejére szükség van." (Ez utóbbi gondolatával csak a kormánypárt értett egyet!) Nagyatádi Szabó a pártok közötti együttműködés leglényegesebb akadályát — helyesen — a választójogi kérdésben látta. Véleménye az volt, hogy ebben a Munkapártnak és gróf Tisza Istvánnak kellene engedni; „a nemzetnek sürgős érdekeire való tekintettel el kellene fogadni a Vázsonyi által benyújtott választójogi törvényt teljes egészében." Ezt a Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyiék) már nem tartották elégségesnek. Nagyatádi pedig nem fogadta el érvelésüket, miszerint „most a békekötés azt követelné, hogy egy kidolgozatlan, általános, egyenlő', mindenkinek megadott választójoga legyen". Ugyanakkor a többi ellenzéki párttal egyetértésben követelte a magyar hadsereg azonnali különválasztását az osztráktól. Helytelenítette gr. Tisza azon kijelentését, hogy „elvesztettük a háborút", mert az demoralizálja a katonaságot. „Nekünk határainkat védelmezni kell mindaddig, amíg a békekötés nincs meg ... hogy az ellenség területünket el ne árassza, országunkat fel ne dúlja, népünket tönkre ne tegye." Vitába szállt gr. Tisza azon kijelentésével is, hogy az országban már demokrácia van. Nagyatádi demokrácián népuralmat „a néppel együtt való kormányzást" értett. Kijelentette, hogy az orosz, a bolgár forradalmak és a németországi átalakulás után: „a legkevesebb, amit sürgó'sen meg kell csinálni Magyarországon, hogy legalább a néppel együtt kormányozzanak. De ennek még sehol, semmiféle nyoma nincs, ... semmi szava, semmi hatalma és módja nincs a népnek arra, hogy számon kérje a kormányzóktól, hogyan kormányozzák őt!" Nagyatádi hangsúlyozta: „Azt most már mindenki elismeri, hogy Magyarországon új földbirtokoplitikát kell csinálni, s a régi alapot nem lehet meghagyni. Azonban ennek megalkotása nagyon késik." Ezért ajánlotta, hogy a földmívelésügyi miniszter nyújtson be egy rövid törvényjavaslatot, amelyben mondja ki az országgyűlés, hogy a kormánynak a birtokok elővételi jogát azonnal megadja." Ezzel a módszerrel mindenekelőtt a háború rokkantjait és özvegyeit szerette volna földhöz juttatni. Ugyanakkor az volt a véleménye, hogy „az állami kisajátítással az összes néprétegeket kielégíthetjük és még mindig marad Magyarországon elég nagybirtok, középbirtok, nagybérlet, kisbérlet". Mondatának utolsó részét nyilvánvalóan a földbirtokosok megnyugtatásának szánta. Beszédébó'l megállapítható, hogy a földbirtokreform céljaira ekkor még csak a nagybirtoknak 1/5-ét kívánta igénybevenni, amivel a Függetlenségi és 48-as Párt többsége egyetértett. Figyelmeztette az országgyűlés tagjait és a nagybirtokosokat, hogyha az addig rövidlátó, káros birtokpolitikát rögtön meg nem változtatják, „akkor ne csodálkozzanak azon, ha a bolsevizmus itt is megerősödik... és előáll majd az a helyzet, hogy nem fognak úgy beszélni a magyar urakkal, mint mi beszélünk, a tisztelet és megértés hangján, hanem egészen más hangon, úgy mint Oroszországban." Ezek után Nagyatádi a Kisgazdapárt nevében bejelentette: A békekötésnél — teljesen fenntartva eddigi álláspontjukat—hajlandók,,segítséget nyújtani mindenkinek, aki ebben az ügyben a nemzetnek szolgálatot tud tenni. Ha a szocialisták szolgálatot tudnak tenni a béke ügyének, azokat is támogatjuk, ha másik párt tud hasznot tenni az országnak, azt is hajlandók vagyunk támogatni, egyszóval bárki legyen az, a békekötés keresztülvitelére a mi támogatásunkra minden külön csatlakozás nélkül is számíthat." Végül felolvasta a Kisgazdapárt határozati javaslatát. Ezt mi pontról pontra közöljük, mert a szakirodalomban még nem publikálták. Követelték, mondja ki az országgyűlés : 1. hogy az 1918. évi október 17-én kiadott császári rendelettel megszüntetett egységes osztrák birodalommal szemben megszűntnek tekinti mindazon törvényeket, 258