A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt 1918 októberében

Az elutasított szeptemberi békejavaslat után nem lehetett kétséges a Monarchia sorsa : hiszen ekkor az antant már elismerte a független Csehszlovákiát. Az osztrák burzsoázia az ország föderalizálásával próbálta az utolsó percben megbékíteni a nemzetiségeket. A magyat kormány viszont mereven ellenállt minden ilyen törekvésnek. így a nemzetiségi burzsoázia érdekközössége a magyarral semmissé vált. Az osztrák föderalizációs tervek hatására a nemzetiségek megalakították politikai egységszervezetüket: a nemzeti tanácsokat. Október 5—6-án Zágrábban megalakult a Délszláv Nemzeti Tanács. A román Nemzeti Komité, amely megegyezett a román szociáldemokratákkal, egy hét múlva választotta meg végrehajtó bizottságát. (A Román Nemzeti Tanácsot formálisan csak október 31-én választották meg.) A Szlovák Nemzeti Tanács ült össze a legkésőbb : a polgári forradalom után, október 30-án. A katonai és diplomáciai kudarcok kiélezték a politikai ellentéteket a központi hatalmak országaiban, így Magyarországon is. A politikai válság hatására a haladóbb ellenzéki politikusok és pártok felvetették a háború értelmetlenségének, a politikai rendszer demokratizálásának, Magyarország függetlenségének gondolatát. 1918 szeptember végén a Kisgazdapárt vezetó'ségének nézetei is ebbe az irányba mutattak. Tiltakoztak az ellen, hogy a parasztság követeléseit azok fogalmazzák meg, akik nem ismerik a népet: ez egyaránt vonatkozott az uralkodó osztályok és az ellenzék pártjaira. Az uralkodó osztályoknak attól való félelmét, hogy a háború után az orosz fogságból hazatérő katonák által a bolsevizmus fog a nép között tért hódítani, akkor még „holmi ijesztő' agyrémnek" tartották. Hangoztatták, hogy a „magyar nép elsó'sorban a becsületes békét óhajtja." Követelték a földbirtokreform és a megfelelő' szociális törvények megalkotását és életbeléptetését.

2 Bulgária kapitulációjának hírére a Kisgazdapárt vezetó'sége október 7-én tanácskozásra ült össze, amelyen részt vett Fényes László is, aki a Függetlenségi Párt képviselője volt, amely a parlament legnagyobb és leghaladóbb ellenzéki pártja volt. Nagyatádi Szabó István, a Kisgazdapárt vezére elmondta, hogy a miniszterelnök csak gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert mérsékelt ellenzéki politikusokat hallgatja meg, a többi pártvezér felfogása nem érdekli. Két politikai áramlat küzdelméről szólt: az egyik „...az eddigi hatalmat új áldozatok árán is fenn akarja tartani, a másik nemzetiségekkel való megegyezést keresi, és fő célja, hogy az ország területi integritását megvédelmezze és új emberekkel kísérelje meg az ország demokratikus kormányzását." Ebben a válságos politikai helyzetben a föld népének is meg kell nyilatkoznia — mondotta —, hogy hová csatlakozzék. Ezért elhatározták, hogy október 13-án országos pártértekezletet tartanak, amelyre a vidéki szervezetek vezetőit is meghívták.

3 A Magyar Lobogó című központi pártlapban megjelent „Sorsdöntő események előtt" с cikkben megfogalmazták a pártvezetőség törekvéseit. A forradalmat a természeti erőkhöz hasonlították, amelyet az uralkodó osztályok nem mindig tudnak megfékezni: „... ha a nép ... nem bírja az igát, nem tűri a féket, mert látja, érzi, hogy egy kis tábor nemcsak rárakja azt, de vérszopó módon a lerogyásig ki is használja a népet úgy, ahogy akarja; ekkor az elkeseredés, de maga a hatalmas erő öntudatra ébredése éppúgy kitörésre viszi a jámbor népet", mint ahogy a természeti erők pusztítanak. Ilyennek mutatták be az oroszországi és a bulgáriai forradalmakat. Hasonló események elkerülésére ajánlották a népakarat kielégítését. Ezt három pontban foglalták össze : 2 Magyar Lobogó, 1918. szeptember 29. 1. 3 Az Újság, 1918. október 8. 2. és a Magyar Lobogó, 1918. október 6.1. Először közölte Király i. m. 173. 254