A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története I.

Szokás szerint évi munkarendet állapítottak meg. Módosították az alapszabályt, mely szerint a közgyűlésen a tagok egyharmada, választmányi gyűlésen egynegyede szükséges a határozatképességhez. Barcsay Károly indítványozta, hogy a tagok több alkalommal jöjjenek össze gazdasági szakmába vágó kérdések megbeszélése végett, és felolvasások után egyes gondolatokat vitassanak meg. Elrendelték a kör vagyonának és a könyvtárnak a leltározását. Elhatározták, hogy a kör birtokában lévő triőrt a legközelebbi lóversenyen, a 3 permetezőt pedig a bálakon fogják kisorsolni. Zsótér Bertalan 1 hold földet 1 évre felajánlott a gazdakörnek díjtalanul próbavetésre, köztanulmányra. Szeged város tanácsa újra 50 Ft segélyt adott lóverseny rendezésére, mely összeg Szeged szab. kir. város díja szokott lenni. Polgár László díjmentesen lóversenyteret biztosított. Polgár László volt elnök arcképét Tóth Molnár Ferenc szatymazi származású festőművész Münchenbó'l megküldte. A portré 30 Ft-ba került. A gazdakör részére a festőművész 1 Kossuth-képet is adományozott. Tóth Gyula a Szeged Alsóvárosi Népkör tagjainak üdvözletét tolmácsolta és szép szavakkal méltatta a két egyesület „testvéries összetartozását és érintkezését, különösen a Szeged-felsó'tanyai Gazdakör eddigi haladását és útmutatását, ami által a többi gazdakörök létesültek és jó példát nyertek." A 10 éves jubileumi ünnepélyre a következő' egyleteket, köröket hívták meg: Szegedi Gazdasági Egyesület, Alsóvárosi Társalgó Egylet, Alsóvárosi Népkör, Kisteleki Gazdasági Egyesület, Kisteleki Népkör, Alsótanyai Központi Gazdasági Egyesület, Domaszéki Gazdakör, Zákányi Gazdakör, Feketeszéli Olvasókör, Szegedi Polgári Dalárda. Barcsay Károly elnök a következő' szavakkal nyitotta meg a díszközgyűlést 1895. augusztus 25-én: „A legteljesebb elismeréssel adózom a Szeged felsó'tanyai polgároknak és a gazdakör tagjainak, akik ezeló'tt 10 évvel megalakították a gazdakört, s azt egy évtizeden keresztül anyagilag és erkölcsileg támogatva fenntartották, s a virágzás azon polcára emelték, mely az mindannyiunk igaz örömére áll, gondosan ápolva mindenkor a hazafiúi érzelmeket, az összetartás érzését, s az egymás iránti kölcsönös tiszteletet és becsülést. Mert hiszen szebb és nemesebb célja egy gazdakörnek szakbeli ügyein kívül nem is lehet, mint az, melyet a Szeged-felsó'tanyai Gazdakör maga elé tűzött: tagjai között az általános műveltséget, a kor követelte ösmereteket terjeszteni, az egyetértést, s egymás iránti jóindulatot, méltánylást meghonosítani, az egymással való gyakori érintkezés által tapasztalatok szerzésére alkalmat nyújtani, s így közreműködni abban, hogy az emberi nagy társadalomnak hasznos tagjai, szeretett szülővárosunknak, drága hazánknak méltó polgárai legyünk. Szeged város hazánk második városa, illó' tehát, hogy annak polgárai mind műveltségre, mind helyes gondolkodásra az ország második városához méltók legyenek. Ezt pedig az előbb elmondottak betartása mellett fogjuk elérni." A jegyző felolvasta a kör 10 éves működéséről készült rövid beszámolóját: „1884 augusztusában Polgár László lelkesítő szavára 48 gazda kimondta a Szegedszatymazi Gazdakör megalakulását, amit a miniszter 1885-ben jóváhagyott. Megalakulásától kezdve egyre fejlődött, erősödött, évente tevékenyebb munkakört ölelt fel. A felolvasásokat viták követték, évenként állat-, termény-, gyümölcs-, bor- és szeszkiállításokat tartottak. Sok látogatója volt a lóversenyeknek a szegedi intelligencia részéről. Minden tavasszal gyakorlati bemutatókat is rendeztek a szőlőmetszésről, a bor- és pincekezelésről, továbbá a szőlőgomba elleni védekezés módozatairól. 243