A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története I.

A SZEGED—SZATYMAZI GAZDAKÖR TÖRTÉNETE I. HUSZKA LAJOS (Szeged) Szatymaz földje évszázadok óta Szeged birtokának a városhoz közel eső része. Az itt elterülő' szántóföldek és kaszálók a XVIII. század elején egyéni tulajdonban voltak. A kaszálótelkeket a török után szabadon foglalhatták és a városi tanács elismerte a használók tulajdonjogát. Később a magisztrátus adott el kaszálóul használt földeket.

1 Szatymaz területe gazdaságföldrajzi adottságait tekintve változatos. Megtalálható itt a feketeföld {Kisfekete, Balaton határrészen). A homokos partok között szikes legelők, rétek, kaszálók húzódnak. Az ásványi anyagokban gazdag homokos szántók feltörésük óta értékesek. A Szatymazon birtokossá lett szegediek, hogy megtalálják számításukat a gazdálkodásban, az időjárás viszontagságai ellen védekezve, a gazdasági válságok és konjunktúrák hatásainak kiegyenlítésére az állattartást biztosító kaszálókból, a gabonaneműek termesztésére kiválóan alkalmas feketeföldekből, a homokos szántókból (ezekből lettek később a jól jövedelmező szőlők és szórványgyümölcsösök) is vettek egymástól távol eső 1—2 holdas parcellákat. így, ha a szántóföldi vetemény nem hozott hasznot, pótolhatta az állattartás, vagy a szőlő és gyömölcs. A híres szatymazi szőlő- és gyümölcstermesztő kultúra múltja az 1770—80-as évekig nyúlik vissza. A ma közigazgatásilag Szatymazhoz tartozó területen a 18. század utolsó évtizedeitől indult meg a szőlő telepítése. A gyöpaljaknál, sömlyéknél magasabb fekvésű kaszálókból kis szántókat szakítottak ki. Nehéz munkával fokozatosan gyarapodott egy-egy birtokos szántóterülete, a kaszálója meg szűkült. A jószágtartás haszna párosult a gabonafélék jövedelmezőségével. A szántóföld vételára jóval meghaladta a kaszálókét. A feltört, művelhető birtokok szélénél ősi szegedi hagyományként saját szükségletére néhány út szőlőt ültetett a gazda.

2 A föld hasznát és értékét növelte vele. A szomszédok igyekezete és belterjes gazdálkodása ösztönző erőként hatott. Szőlőutak szőlőutakkal érintkezve szélesedtek a szőlőszakaszok. Több, egymással határos 200—400 négyszögöles szőlőparcella, mint belső mag a szőlőhegyek gócát jelentette. Ezekből a szőlők terjeszkedése kifelé haladt (szőlő, szántó, rét). Szántó övezte körös-körül az átmeneti szőlőhegyeket. Nehogy a jószágok kárt tegyenek bennük, a szőlőtulajdonosoknak össze kellett fogniuk. így gazdasági kényszer hatására jöttek létre a szatymazi homokos vidéken a szőlőbirtokok védelmét szolgáló hegyközségek. 20—25 gazda közös megegyezésén alapuló társulások lettek. Létrejöttük oka a birtokféltés, célja pedig a szőlők őriztetése volt. Néhány évtizednyi 1 Juhász Antal 1975. 277—280. 2 Bálint Sándor 1963. 235