A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagyma-részvénytársaság története 1900 és 1918 között

idő mikor annak a társaságnak én is tagja voltam, és tudom hogy szemeik előtt sohasem lebegett a hagymatermelők érdeke."

4 Nagyon valószínű, hogy mindkettőjük előtt a saját anyagi érdekeik lebegtek — melyek messze estek a termelők érdekeitől —, s ezeket veszélyeztetve érezve a másik cégtől, mindent megtettek annak lejáratására. Az azonban kiviláglik kettejük harcából, hogy a kereskedelem részéről mennyire befolyásolható a hagyma ára. A termelők által sokszor emlegetett saját anyagi érdek és függetlenség biztosítása céljából jött létre az első makói „Hagymaszövetkezet", a Szegedi Királyi Törvényszék, mint Kereskedelmi Bíróságnál bejegyzett pontos név szerint : Makó és vidéke hagymaés zöldségtermelők szövetkezete. A szövetkezet előkészítő bizottsága 1900. május 15-én adta ki felhívását és a gyűjtőíveket a szövetkezet üzletrészjegyinek jegyzésére. A felhívásban a következőket olvashatjuk: a mezőgazdasági termények árának esése ill. a mezőgazdasági termelés költségeinek emelkedése folytán beállott általános gazdasági hanyatlás — az 1898— 1902-es gazdasági válság — fokozottabban sújtja Makó és környéke hagyma és zöldségtermelőit. A felhívás rávilágít arra, hogy a gazdasági visszaesést nem a nagyobb területen történő termelés folytán előállott megnövekedett termésmennyiség okozta, hiszen a nagyobb készletek eddig is mindig vevőre találtak. Az okokat inkább a kereskedők képességének hiányában, s „főleg önző érdekeik túlontúl való istápolásában" ill. a „felburjánzott egészségtelen versenyben" látta. Ma már tudjuk, hogy ez a válság Magyarországon korábban kezdődött és tovább tartott, ill. az ország gazdaságát jobban megrázta mint a fejletebb nyugati országokét. A mezőgazdaságban a válság az Alföldön volt a legerősebb, s legsúlyosabban a gabonát termelő vidékeket érintette. A makói hagymatermelőket az általános gazdasági visszaesés miatt beszűkülő kül- és belföldi piaci lehetőségek érintették legérzékenyebben. A lecsökkent vásárlóerő miatt ebben az időszakban nem volt keletje a makói hagymának. Mindezek miatt — írja a felhívás — a hagymát termelő 3—4000 munkáscsalád további egzisztenciája van veszélyeztetve s ezért fontos az erők egyesítése és összefogás más osztályok és testületek anyagi és erkölcsi erejével. Ezért fogtak össze maguk a termelők a szövetkezet megalakítására és már a gyűjtőív kinyomtatásáig 1500 üzletrészt jegyeztek az Arad—Csanádi Gazdasági Takarékpénztár makói fiókjánál. Az eddigiekből, s majd az igazgatóság névsorából is az tűnik ki, hogy természetesen itt sem a kishagymások voltak a hangadók. A szövetkezet igen erősen kötődött a vármegyei Gazdasági Egyesülethez. Az alapszabály lehetővé tette továbbá, hogy üzletrész jegyzésével azok is a szövetkezet tagjai lehessenek, kik termeléssel nem foglalkoznak. Egyetlen kizáró ok volt csak, ha a belépni szándékozó hagyma vagy zöldségneműek kereskedelmével akár közvetve, akár közvetlenül foglalkozott. Befejezésül ismét leszögezte az előkészítő bizottság, hogy nem „nyerészkedő vállalat alakítása a céljuk", hanem „az erők egyesítése révén sok ezer munkás polgár támogatása és egy igen hasznos termelési ág kiterjesztése."

5 A szövetkezet megalakulásának körülményei és időpontja teljes egészében alátámasztja Erdei Ferenc megállapítását, hogy az agrárszövetkezeti mozgalom Magyarországon a századforduló körül kezdődött s nagyrészt állami gazdaságpolitikai és szociálpolitikai törekvésként indult, s nem az érdekelt kisgazdaságok öntevékeny érdekvédelmi szervezeteként. Az előkészítő bizottság (elnöke Tőkey Jenő, Gróff Gyula) már az alakuló közgyűlés előtt kérvénnyel fordult a városhoz, hogy a szövetkezet anyagi támogatása4 Makói Újság 1906 január 12-i szám 6 Makó Városi Levéltár: Polgármesteri hivatal iratai 5901/1900 sz. irat csatolva az 5801/1900 sz. iratcsomóhoz 219