A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Nagy Ibolya: Végrendeletek és temetkezés Szentesen a 19. században

legyenek tanúk, a végrendelkező' személyre és a végrendelkezés körülményeire nézva is tartalmazott megkötéseket, végül az írat lényeges része volt az aláírás, és a pecsét.

5 A végrendelet lényeges részei a bevezetés, tárgyalás, záradékolás.

6 Az írat megalkotásában a városi tanács részéró'l a bírák valamelyike, vagy a jegyzó' vett részt. Erre, a törvényes eló'írás mellett azon gyakorlati okból is szükség volt, mert a végrendelet fogalmazása és manuális kivitelezése a kiküldött hatósági személyre várt.

7 A végrendeletek bevezető' részében, amikor a végrendelkezést indokolják: idős kor, testi gyengeség, az örökösök között támadható viszály megelőzése, a kikerülhetetlen emberi elmúlás igen szép s változatos megfogalmazását találjuk : „Alól írott halandóságomat, mellyel a Természetnek tartozom, szemem előtt tartván..."

8 „...magamnak nem sok időt ígérhetek, s a' Felséges Úr Isten velem minden órában parancsolhat..."

9 „...magam földi pályáját is végéhez közelgetni érezvén..."

10 „...újólag annyira az ágy fenekire szegezett súlyos nyavajjám, hogy magam erejéből nem is mozdulhatok..."

11 „...a mostani pestises idő pontokban véletlen halálom felől másokkal egyenlően vélekedhetvén és tarthatnám..."

12 Szentes volt jegyzője, Hollik József saját kezűleg írta végrendeletét 1830-ban, bo bevezető része mély vallásosságról tanúskodik: „A Szent Háromságnak Atyának, Fiúnak, és Szent Lélek Istennek nevében, Ammen. Minek utánna én Hollik Josef a' természetnek közönséges törvénye Szerent Közelgető halálomnak bizonyságát de ennek bizonytalan óráját mikor tettszik eö Szent Felségének Lelkemet e világi mulandóságból a' Menyei öröké valóságra hivni, meg gondoltam, és Szivembe vettem volna, ennek méltó, és Szükséges meg gondolásából jo és józan elmével, s' minden kényszerítés nélkül Következendő Képpen jegyeztem fel e jelen lévő utolsó akaratomat; mellyet is meg másolhatatlanul meg hagyni kívántam. Úgy mint. Elsőbben, ajánlom Szegény, bűnös Lelkemet az én megváltómnak a Jesus Krisztusnak Kezeibe és Szentséges öt Sebeibe, a Boldogságos Szűz Isten Annyának Máriának és az őrző Angyalomnak, és minden Szenteknek esedezésébe; testemet pedig a Földnek rothasztó gyomrába, honnan vette eredetét."

13 A végrendeletek tárgyalásában a végrendelkező felsorolja javait, különválasztva a már egyszer örökölteket a saját szerzeményieket, valamint azokat a személyeket, akiknek testál illetve hagyományoz. E részben említi az örökhagyó testére, lelkére vonatkozó akaratát; mint Tárkány Szűcs E. írja: „A végrendeletek nagy tömegben tartalmaznak olyan hagyományokat, amelyekben a végrendelkező maga írta elő, hogy mit tegyenek a koporsójába, vagy mit fogyasszanak el a torban. Pl. Hódmezővásárhelyen 1786-ban Darabont Andrásné rendelte, hogy „harmadik lepedőmet tegyék a koporsóba... a jobbik ingvállamat hagyom a koporsómba..."

14 Sajnos a szentesi végrendeletekben igen kevés adatot találtam erre vonatkozóan ; itt a temetés módjáról rendelkeznek az örökhagyók, illetve bizonyos pénzösszeget hagynak temetésükre. Több végrendeletben pusztán a „tisztességes eltakarítás"-ról van szó, minden közelebbi megjelölés nélkül: „...valamint tisztességes eltakarítási költségeim gyerme5 Tárkány Szűcs E. 1961. 148—150. 6 Tárkány Szűcs E. 1961. 150. 7 Tárkány Szűcs E. 1961. 181. 8 Csongrád megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára (továbbiakban: CSmL/Szf) (végrendeletek gyűjteménye 41/1830). 9 CSmL(Szf) végrendeletek gyűjteménye 493/1840. 10 CSmL(Szf) végrendeletek gyűjteménye 557/1851. 11 CSmL(Szf) végrendeletek gyűjteménye 485/1837. 12 CSmLÇSzf) végrendeletek gyűjteménye 433/1831. 13 CSmL(Szf) végrendeletek gyűjteménye 434/1830. 14 Tárkány Szűcs E. 1980. 126—127. 180