A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szilágyi Miklós: A Mindszent-algyői uradalom halászati szerződései (1832–1861)

4szer A bérlő a p. t. k. 1704.1705 és 1706 §ainak jótékonyságairól lemond, és a haszonbér elengedésének semmi czim és szín alatt helye nem leend. 5ször Ha a Tiszaszabályozási Társulat által a már munkában lévő töltések ezen vidékre nézve bevégeztetnének és így ezen rét a Tisza további árjáiul megmenteinek, azonnal ezen szerződés, ha mindjárt ezen átalakulás és fellyebb kitűzött három év előbb állana is be megszűnend, és a bérlő a Rét további használatát csak újjabb egyesség útján nyerhető szerződés mellett használhatja, vagy pedig azt tenni nem akarva a szerződéstől végkép elállani tartozik. 6szor Megtiltatik a bérlőnek nem csak szerszámai elvesztése mellett és az okozott kár megtérítése, hanem még 20 Ft azonnali befizetése mellett a vadászat, halászat, madarászat, valamint azok tojásainak elszedése, és a szárnyas vízi állatok hállóvali fogása. Úgy nem különben a fentebb említett büntetés terhe alatt megtiltatik a bérlőnek nemcsak a megnőtt, de még a nevendék fák bármi módoni megrongálása. 7szer Jelen szerződés két példányához szükséges bélyeget a bérlő fizeti. Kelt Algyőn 1857»к év Januárius 18ik napján Csányi Zoltán keze x vonása 19. Molnár Imre bérleti szerződése a folyó Tisza és a Gyevi-fok 1863—1867. évi halászatára [A szerződés ugyanarra a területre vonatkozik, mint az 5. számú. 1863 január 1 —1867. december 31ig, tehát öt évre kötötték. A haszonbér évi összege 3135 ausztriai forint, s két részletben, január 1-én és július 1-én esedékes. A bérösszeget így osztják fel a különböző vizek között: a gyevi-foki erek, fokok, tavak bérösszege 2312 Ft 85 kr, a tiszai nagyhalászaté 595 Ft 35 kr, a tiszai kishalászaié 226 Ft 80 kr. A feltételek egyébként azonosak az 5. számú szerződésben foglaltakkal.] 20. Zsótér Andor szegedi lakos bérleti szerződése a Porgány 1865—1867. évi halászatára [1. Az algyői kerülethez tartozó porgányi halászatot, mindazon vizeket, melyek régi időtől idetartoznak, haszonbérbe adja az uradalom. A bérlet akkor kezdődik, ha az ár meghaladja a Tisza partját, és a következő év február 15-én ér véget. A bérleti idő 1865. február 16-tól 1867. december 31-ig tart. 2. A bérleti összeg évenként 1365 forint, s ezt két részletben fizeti a bérlő: az első félévit akkor, amikor az ár elönti a területet, a másikat szeptember 1-én. Fizetésképtelenség és nem fizetés esetén olyanok a szankciók, mint más években. —• 3. Az óvópénz 682 Ft 50 kr. — 4. Ha rövid ideig tart az áradás, a teljes bérösszeg akkor is esedékes. Csak abban az esetben engedi el az uradalom a fél évi bérösszeget, ha szeptember l-ig nem lenne áradás. — 5. A nyugtákhoz szükséges illetéket a bérlő köteles fizetni.] IRODALOM Andrásfalvy Bertalan 1970 A paraszti halászati jog a Duna mentén Tolna és Baranya megyében. Ethn. LXXXI. 316—326. 1973 A Sárköz és a környező Duna menti települések ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. Budapest 1975 Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Szekszárd (= Tanulmányok Tolna megye történetéből, VII.) Bálint Sándor 1957 Szegedi Szótár I—II. Budapest 1976—1977 A szögedi nemzet — A szegedi nagytáj népélete, I—

II. rész. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75—2 és 1976/77—2. Szeged Bitó János (é. n.) Az én kiskirályságom. Szeged Ecsedi István 1934 Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933. Debrecen, 123—308. 164