A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)
Néprajz - Szilágyi Miklós: A Mindszent-algyői uradalom halászati szerződései (1832–1861)
[3. Az óvópénz 137 Ft 30 kr, s ezt csak az utolsó félévi béneti díjba lehet beszámítani.] [4. Amíg a grófi család Mindszenten tartózkodik, a bérlő köteles minden pénteken 25 font nemes tiszai halat küldeni a konyhára. Ezen kívül folyamatosan minden pénteken 15 font ugyanilyen minőségű halat ad az uradalmi főtiszt konyhájára. Ha ezeket elmulasztaná, minden hiányzó fontért egy forintot fizet.] [5. Húsz holdnyi réti földet is átenged az uradalom, s ezt 200 fűzfával és 200 nyárfával kell a bérlőnek beültetnie, az ültetvényt gondoznia.] [6. Az évi fizetésről nyugtát kap a bérlő, de az arra szükséges bélyegeket magának kell fizetnie.] Kelt Mindszenten Junius 17 é n 1852 Az Uradalom részéről kiadta Schmidt Josef Tóth István ügyész Helyben hagyatik Mindszenten Junius 17 én 852 Örgrof Pallavicini 16. Bérleti szerződés a Gyevi-fok és a Tisza 1853—1857. évi halászatára [A szöveg az 5. számú szerződésével egyezik. A bérleti idő 1853. január 1 — 1857. december 31-ig tart; az évi haszonbér 2000 pengőforint, s ez két egyenlő részletben fizetendő. A haszonbért tételesen is felsorolják:] a) A Gyevi foki halászatért a' nagyobb viz áradásokkal gyakorolható Veisz, Marászta, és szigony mellesleges halászatokkal együtt 1420 mondom Ezernégyszáz húsz pengő forintra alkudva, b) A nagy Tiszában való nagy hallói halászatot 420 pengő forintokban alkudva c) és ugyan a' nagy Tiszában az úgynevezett kis halászatot, keczével, viliikkel, keritővel s a. t. 160 pengő forintokban alkudva. 17. Schmidt Ferdinánd hódmezővásárhelyi lakos bérleti szerződése a kis-tiszai rétség 1854—1857. év halászatára [1. A szerződést három évre, 1854. február 16 — 1857. február 15-ig kötik a kistiszai rétségre. — 2. Az évi bérleti díj 60 pengő, mely két részletben, március 1-én és szeptember 1-én, esedékes. Ha késik a fizetéssel, a óvópénzt elveszti, s vagyonát lefoglalhatják. — 3. Az óvópénz 15 pengő, s ezt kamat nélkül az utolsó részletbe tudják be. — 4. A haszonbér elengedésének semmi módja nem lehet. — 5. Ha a védőgát megépül a szerződés lejárta előtt, semmis a szerződés. — 6. Megtiltják a vadászatot és madarászatot. — 7. A szerződés illetékét a bérlő fizeti.] 18. Csányi Zoltán bérleti szerződése a folyó Tisza, a Porgány és a Gyevi-fok 1857—1860. évi használatára Szerződés Melly az alól írt felek között következő feltételek alatt megköttetett. Iször A Mindszenti Uradalom Algyevi kerületben fekvő Nagy Tisza Porgány és Gyevi foki rétet azon mód szerénti használatra a mint a réti földek használtatnak 3 egymás után következő évre l ső Martiustól 1857 utolsó Februáriusig 1860 az alólírt bérlőnek haszonbérbe által enged. 2szor Ezen Nagy Tisza Porgány és Gyevifoki rét használatáért fog a bérlő a Mindszenti Uradalom Algyevi pénztárába évenkint 180 azaz: Egy száz nyolczvan ftot két részben lső Martius és lő Septemberbe oly pontosan befizetni, hogy ha csak egy ízbeli fizetést is a kitűzött határnapon teljesíteni bármi okból elmulasztaná jelen szerződés most akkorra azonnal megszűntnek nyilatkoztatik, és a bérlő azonkívül, hogy a 3 ik pontban megírt óvó pénzt elveszti, azonnal ezen szerződésiül elesik és ha ezen elesés után a fent nevezett rét 180 ftnál olcsóbban kibéreltetnék, az olcsóbb kibérlésből eredő hiányt a bérlő jelen szerződés lejártáig számítva, lekötvén magát e tekintetben s mindennemű vagyonát az uradalom részére szabad választásra bár melly szóbeli Bíróság által legrövidebb úton perköltségekkel együtt megtéríteni köteleztetik. 3szor Jelen szerződés alá írásakor tartozik a bérlő óvó pénzül az uradalom Pénztárába 45 Ft-ot befizetni. És ez összeg, ha a 2 ik pontban leírt nem fizetési eset az egész három év alatt elő nem fordul, az utolsó évi haszonbérnek utolsó felébe tudatik be a haszonbérbe, addig pedig kamat nélkül az uradalom pénztárába marad. 163