Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
Felsőtanyán egy bérlőre átlag 17,4, Alsótanyán 9,2 kat. hold jutott. A nagy eltérés magyarázatára több ízben utaltunk — Felsőtanyán aránylag több a tőkeerős (részben kisteleki, majsai) bérlő —, következménye viszont az volt, hogy az alsótanyai bérföldeken sok-sok törpebérlő nem tudott gyökeret verni, hanem továbbállt, s átadta más, vállalkozó szellemű parasztembernek a bérletet. Mert földéhes szegényparaszt, kisparaszt vagy gyarapítani igyekvő gazda mindig akadt a környéken. Tömörkény szerint 6 hold az a legkisebb föld, amiből egy tanyai család a homokon megélhet. „A kisebb darab már nem ád élhetést, az már kevéske ahhoz, hogy tanyát lehessen raj'ta verni, ... hat hold földön alul már csak úgy lehet megélni, ha napszámba jár az ember is meg az asszony is... Nem is igen tartós az ilyen kis földön élő embernek a maradása." 246 A világháború után a Város folytatta korábbi földbérleti politikáját: 1922-ben, pénzszűkében lévén, újból a Fogadalmi templom építési költségének előteremtésére hasított ki Felső- és Alsótanyán együttesen 2527 kat. hold járásföldet. Ezekért a földekért egy éven belül, két részletben öt évi haszonbért kellett leróni, a Város tehát — amely a világháború kitörésének évében fogott a templomépítéshez — kíméletlenül kihasználta vállalkozó szellemű földbérlőit. A földárverés 1923-ban folytatódott. Az 1920-as években bérbe adott városi közlegelők 2 * 7 A bérbeadás i A bé eve megnevezése 1922 Új templomföld: Alsó-, Felsőtanya 1923 Vitézi bérföldek 1924 Egyetemi bérföldek 1925 Vasútépítés alapi bérföldek Alsótanyán Felsőtanyán 1926 Vasútépítési bérföld A bérbe adott földek területe 2527 k. h. 1330 n.öl 805 k. h. 1500 k. h. 800 k. h. 457 k. h. 865 k. h. 6954 k. h. 1330 n.öl 1922-től 1926 őszéig tehát 6955 kat. hold legelő jutott 25 esztendőre, zömmel kisbéri ők használatába. A pénzromlás miatt a haszonbért tisztabúza-értékben állapították meg : 1 hold bérföldnek általában 80—90 kg tisztabúza-érték volt a kikiáltási ára, de a rálicitálással többszörösére, 4 mázsa búzaértékre is fölverték az árendáját. A kisparasztok földéhsége — a háború után egyre nehezedő körülmények között — a korábbinál is nagyobb volt. Az Alsótanya északnyugati részén fekvő legelőkön — Keresetben, Laposjáráson — sok dorozsmai szegényparaszt is szerencsét próbált. Kádár Németh Márk (sz. 1900) Bordány határrészen volt szőlőhegyi csősz, 1924-ben házasodott és 1926 Őszén fogott a kereseti járáson negyedmagával 10 holdat. Először földkunyhót épített, ahol dologidőben megháltak. 1927 Péter-Pál napjára készült el a tanyaház, amibe a dorozsmai csőszházból végleg átköltöztek. 1 hold szőlőt telepített, erdőtelepítést vállalt, 27 246 TÖMÖRKÉNY ISTVÁN: Földragasztás irányában. Barlanglakók, Bp. 1959. 330. 247 Ezzel pontosítjuk GULÁCSY SÁNDOR: Szeged mezőgazdasága. In.: Szeged. Szerk.: Kiss Ferenc—Tonelli Sándor—Sz. Szigethy Vilmos. Bp. 1927. 163. adatait. Valamennyi városi bérföldre nézve eligazít : Szeged szab. kir. város bérleti földjeinek, azokról szóló haszonbérleti szerződések és egyéb szerződések kimutatása. 1926. Szeged, 1926. A vitézi földeket 15 holdas részletekben, a többi bérföldet tizedenként árverezték. 87
