Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

A külső részi örökföldek tanyasűrűsödésére jó példa Átokháza benépesedése. A Város itt a 19. század elején parcellázott és a Giba-féle határfelmérés idejébe (1836—42) 12 tanya épült. 1862 táján 20, 1884-ben 37, 1919-ben 53 tanya állott ugyanazon az örökföldsávon.

234 A mórahalmi kapitányságban 10 km

2 területen 1783-ban 25, Giba fölmérése idején 86, 1919-ben már 113 és 1935-ben 150 tanya volt.

235 A vizsgált terület teljesen az örökföldes tanyaövezetre terjed ki, így az ottani „besűrűsödés" mértékét tükiözi. A régi, ún. szállásföldi tanyák sűrűsödése az övezet intenzív művelésével is összefügg : Szeged határának művelési ágai™ 1870 1910 Szántóföld 51443 k. hold 72 984 k. hold Rét, kaszáló 14 789 k. hold 17 132 k. hold Szőlő 8 675 k. hold 12 496 k. hold Legelő 33 157 k. hold 20 078 k. hold Erdő 7 500 k. hold 7 559 k. hold Nádas 589 k. hold 455 k. hold Terméketlen 22 839 k. hold 10192 k. hold Összesen: 138 946 k. hold 141 775 k. hold A szántóterület több mint 21 ezer holddal történt gyarapodásának két összetevője van: 1. erre az időre esett a szállásövezet valamennyi, művelésre alkalmas földjének fölszántása, amit a szaporodó népesség igényei és az árutermelés tettek szükségessé és 2. tovább nőtt a föltört legelők területe. Igen jelentős az újonnan telepített homoki szőlő, amelyek részben a szállásövezeti szőlőhegyek további kiterjeszkedése, részben a bérföldes tanyák melletti telepítés révén létesültek.

237 A szegedi földbérletrendszer és a belterjes homoki kertkultúra összefüggéseire legutóbb FŰR LAJOS mutatott rá.

238 Az 1899-ben kiadott építési szabályrendelet úgy intézkedik, hogy a homoki szántóföldeken 3 hold, a szőlőkben 2 hold — de a szatymazi, domaszéki és feketeszéli szőlőkben 1 hold — az a legkisebb terület, amelyre építkezni szabad.

239 Az intézkedést bizonyára az élet kívánalmai szerint hozták, így tükrözi a valós helyzetet és igényeket : a meggyökeresedett szegedi tanyaövezet besűrűsödését. A tanyarendszer fejlődése másik forrásának Szegeden is újabb, megművelhető földek kiosztása bizonyult. 1900 nyarán a Városnak még mindig 19 124 holdnyi közlegelője volt,

240 így szinte kézenfekvő, hogy vezető testületei folytatták a legelők közel öt évtizede elkezdett bérbeadását. Tehették, mert volt bőven városi közföld, és mert a gazdászati és háztartási szakbizottság kimutatta, hogy a kiváltott jószágállomány 234 JUHÁSZ ANTAL 1974. 89. 235 BOKOR ISTVÁN 1936. 236 Az 1870. évi adatok Gerle Antal 1873-as határtérképe nyomán, az 1910. évi kimutatást 1. SZŰTS MIHÁLY 1914.108. A határterület különbözősége abból adódott, hogy a város birtokát képező Tápai-rétet olykor hozzáadták a saját határához, máskor nem. 237 A tanyaföldek közötti homoki szőlőhegyek területének növekedését és szaporodását tükrözi JAKABFFY LAJOS : Szeged sz. kir. város határának térképe. Sokszorosította a Magyar Áll. Nyomda. Bp. 1919. 238 FŰR LAJOS 1980. 233—234. 239 Idézi SZŰTS MIHÁLY 1914. 419. 240 CsML, Szeged v. Törv. hat. biz. kgy. jkv. 1900. 228. és a Város tanácsa 23 233 sz. előterjesztése. 83