Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
tányérokat, kancsót, födeles kőpoharat, a kamrában 41 akó fehér szín bort találtak. (A jegyzéket 1. az Adattárban.) Az 1846-ban elhunyt Sóbai György városi főorvos szőlőben' házában 2 szoba, konyha és borház, külön istálló, szín és kőkút volt. 150 Raditsevits 13 hold szántóföldet, Sóbai kaszálót is bírt, de mezei munkaeszközöket egyikük tanyáján sem leltároztak. Ha számba vesszük, hogy a Giba által föltérképezett kereken 100 homoki szőlőhegy közül 46 hegyben csőszkunyhó sem volt, és 54 szőlőhegyre 70—80 csőszházat számolunk, akkor kiderül, hogy a szegedi szőlőhegyekben 1840 táján kb. 250 tanya volt. Ez egybevág az 1850. évi országos összeírással, amely szerint Szegeden a „szöllobeli külső majorságokban" 279 házban 1357 lakos élt. 151 Bálint Sándor megállapítását tehát úgy kell módosítanunk, hogy a homoki szőlőtelepítés a szegedi tanyakialakulásnak nem elindítója, hanem a 18. század végétől, de főleg a 19. század első harmadában serkentője, élesztője volt. Először kaszálóbeli istállók, színek, házak épültek Szeged határában, és a szőlőültetés az 1780—90-es évektől hatott a külterületen való építkezésre, megtelepedésre. 152 Bizonyos, hogy azok a gazdák, akiknek a hegyekben vagy éppen kaszálóbeli tanyájuk mellett szőlejük volt, javarészt már kinn éltek tanyájukon vagy cselédet tartottak ott. 153 e. Kertészségek, szántóföldi tanyák Külön kell szólnunk a szántóföldön, kertészségekben létesült épületekről, mivel kialakulásuk az eddigiektől eltérő földhasználattal függ össze. Részkén BÉL MÁTYÁS tágas majorságokat említ, olyan állandó épületeket, amelyek alapján szinte falunak látszott. Tudjuk, hogy a 18. század elején itt Szegedről kiszorult szerb határőrök telepedtek le. A BÉL MÁTYÁS leírásával közel egyidejű szegedi adóösszeírásokban szerb származású birtokosok majorjai szerepelnek. Az 1728. évi adóösszeírás az alábbi délszláv birtokosok majorjait és ott dolgozó zselléreit sorolja föl : 154 Risztó majorjában Vilhelmus Hil alsóvárosi zsellér Iffjab Milovan majorjában Milovan Péter alsóvárosi zsellér Bajality majorjában Sántha Gyurka alsóvárosi zsellér Adamovics Bálint majorja Dianovics majorjában Asztalos Tamás felsővárosi zsellér Radivoj majorjában Somodi Laczkó palánki zsellér és Szabó Mihály alsóvárosi hazátlan zsellér Roman Vászó militar majorjában Rácz János palánki zsellér Csaverlak militar majorjában Tóth János palánki zsellér Jovan Maximovity majorjában Szabó Ádám palánki zsellér Gajó militar majorjában Váradi Mihály palánki zsellér Bojó majorjában Orosz László palánki zsellér 150 Uo. 257. d. 260/1847. 151 PALUGYAY IMRE 1853. II. 229. 152 p0 R LAJOS legújabb tanulmányában nem foglalt állást ebben a kérdésben (1980. 224—225.). Kutatásaink — úgy véljük — megvilágítják, hogy Szeged határában a kaszálótelki, állattartást szolgáló épületek megelőzték a szőlőhegyek építményeit. 153 1835-ben „Szömörédi János ellen, hogy mindenkoron szöllejében lakván a kóborló Személyeknek helyet ád, a vizsgálat béadatik." CsML, T. jkv. 1253/1835. 154 CsML, Feudális összeírások, ö. 5. 3—4. füzet. — A forrásra RÁKOS ISTVÁN hívta fel a figyelmemet. 56
