Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

lakóház. Legalábbis a tuguríumok nagyobbik fele 2-3 osztatú lakóház és 10-20 nagyjószág tartására alkalmas istálló lehetett. Az 1729. évi tanácsi jegyzőkönyvben szerepel a gazula kifejezés. Pontos jelentését szótáraink nem ismerik. Egy 1728. évi összeírás Heves vármegyében, a Tiszamelléken jegyzékbe vett lakások között a gazát, gazulát is felsorolja. Bakó Ferenc megállapította, hogy a föld felszínére épített ház, a domus erecta és a földház, a fovea subterranea közé helyezhető építmény volt, valószínűleg födém nélkül és részben a földbe mélyítve.

114 Föltételezése szerint a szó az újkori latin casa, casula elferdített formája lehet, kunyhó jelentésben. A hagyatéki leltárakban az 1800-as évektől többször előfordul a „szállási ház" megnevezés, pl. a módos Dosity György kereskedő inventáriumában (1818), Csávojszky Jánoséban „szállási residentionális ház" szerepel, és az ingóságokat „a szálláson találtatott Javak" cím alatt sorolták fel. (1819) Forrásainkban a szállási épületek jelölésére az 1810-es években bukkan föl tanya szavunk. A 18. századi helyi iratokban ritkán szerepel a tanya szó, első előfordulását 1723-ból, a gulyások esküjéből ismerjük: „...Tanyámon senkit Gazdáimon kívül vagy kiknek Marhái előttem járni fognak, azokon kívül megh nem szenvedek, oda mást bujtárjaimon kívül nem is eresztek..." (CsML, Szeged, Prot. pol. 1717—1723. 177.). Ugyanott kötelességeiknek egyik pontja: „Tolvajokat és Rosztévőket nem társalkodni, sőtt azokat föl adni, és ha lehet megh fogni, avagy megfogattatni ollyas bitangokat a Tanyájárul eltiltani." (Uo. 178.) A kifejezés itt pásztortanya értelmű. BALOGH ISTVÁN szerint ebben a jelentésben ismerték a szót a Hortobágy környéki, 18. századi tanúvallatások is, amelyek a tanyát pusztai pásztorok tartózkodási helyéül jelölik.

115 SZABÓ KÁLMÁN kecskeméti, SZENTI TIBOR hódmezővásárhelyi példákat említ a szó elsődleges, pásztortanya jelentésére.

116 SZABÓ ISTVÁN tanulmányai óta azonban elfogadott, hogy a pásztorok pusztai hajlékai és a magántulajdonú szállásföldek állattartó és egyéb építményei között semmiféle genetikus kapcsolat nincs. 1814-ben „szálláson levő tanyákról" írnak, s a tanács úgy határoz, hogy ott szólót mindenki telepíthet, de disznót csak ólban lehet tartani és tyúkot is úgy, hogy a szomszédban kárt ne tegyen.

117 Ebben az időben a tanya szót szegedi forrásaink már nem pásztorok pusztai szálláshelye jelentésben említik. 1817-ben Csanádi Márton hagyatéki leltárában szerepel egy „térségesebb kaszáló" és azon „egy tanyai épület, mely egy szobából, 1 konyhából, egy ló istállóból, és egy kútból áll..."

118 1824-ben Szüts Ferenc palánki gazda hagyatékában 60 hold kaszáló volt, „Tanyai ótska épülettel."

119 Néhány további említés : 1826: „ősi Kaszáló földemen lévő Tanyai épületeim." (CsML, Szeged, Végrendeletek, 3. d. 657/1826). 1831 : „.. .Három darabban álló Kaszálló földeimet az azon álló Tanya épületeimmel együtt, ... Mihály, Pál és János három fiaimnak egy forma osztályukra hagyom és rendelem." (Uo. 3. d. 274/1831). 1832: „Kraller Miklós Tanátsbéli Ur s több tanya Szomszédjai könyörögnek rideg Marháiknak a Juhjárásra lehető kimenéseknek, ugy azok számára ott szükséges aklok készithetésének megengedéséért." (Uo. T. jkv. 1142/1832). 114 BAKÓ FERENC 1972. 253—254. 115 BALOGH ISTVÁN 1976. 11—12. 116 SZABÓ KÁLMÁN 1936. 19—20., SZENTI TIBOR 1979/a. 97. 117 CsML, Szeged, számozott ir. 125. d. 1359/1814. 118 Uo. 3234/1817. 119 Uo. 189. d. 4006/1828. 45