Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

amiből ИЗО holdat kaszálhattak. Az alsóvárosi részen a Runits-örökösök 717 holdas, Kraller János 600 holdas, Volford György 358-holdas, Kátser (Gácsér?) András 334 holdas, N. Dosity György 324 holdas, a Rúzsák, Szűcsök, Papok 100—200 holdas szállásföldeket bírtak. A felsővárosi részen Kolb Ferenc mellett Müller Rókus, Wagner Leopold, Vékes János voltak több száz holdas kaszálóbirtokosok.

97 Szállásföldjeiken az 1800-as években 2-3 épület állott: a 19. század végéről, századunk elejéről ismert cselédtartó nagygazda tanyák, majorok előzményei. Ősze Széke és Sós Pál Halma környékén a térkép 66 szállásföld közül 11-en jelöl épületeket, egy másik felsővárosi határrészen 118 szállásföld közül 18 volt épületekkel megülve.

98 Szállási épületek általában 50—100 holdas és nagyobb földeken találhatók, de akadtak 8—10—12 holdon is. Ez azt jelzi, hogy a telekosztódás — amit a térképszelvények névanyaga is tükröz — kedvezően hatott a tanyaépítésre. A testvér, akinek az örökrészén nem volt épület, előbb-utóbb födelet húzott kinn tartott jószágai és az ott élő családtagok feje fölé. így a 19. század elején egyre kisebb földekre épültek a tanyák. 1828-ban Szegeden 1411 családfőnek volt szállásföldje, az alábbi birtokkategóriák szerint:

99 birtokkategóriák a birtokosok 1—25 hold 647 26—50 hold 347 51—75 hold 184 76—100 hold 97 101—200 hold 89 201— hold 47 1411 A birtokosok 44,5%-ának volt 26—100 hold közötti szállásföldje, de valamivel többen (45,9%) csak 1—25 hold szállásföldet birtokoltak, tehát előrehaladt a pár nemzedékkel korábban birtokba vett telkek aprózódása. 100 holdon felüli szállásföldje 136 birtokosnak volt (9,6%). Módos polgárok két-három helyen is bírtak szállásföldet. Makra János polgárnak a 18. század közepén három határrészen volt kaszálóteleke (Végr. 1. d. 178/1754). Gyakorta nevezik a városhoz közelebbit belső, a távolabbit külső szállásnak vagy kaszálónak. Az 1784-ben elhunyt Vér Józsefnek pl. 37 holdas belső szállása és 190 holdas csorvai szállása, Dugonics Ádám szenátornak 1813-ban a Maty mellékén 79 holdas belső szállása és 288 holdas madarásztói kilsőszállása volt.

100 Általában a belső szállás volt a kisebb, a külső a nagyobb kiterjedésű. Két szállásföld birtoklását a szállásövezet földjeinek különböző minősége tette célszerűvé. Dugonics Ádám mindkét szállásán volt ház, istálló, szénásakol, melyeket juhállományával együtt árendás juhászoknak adott bérbe. Szállási épület berendezéséről és fölszereltségéről 1788-ból van a legkorábbi 97 Uo. Az adatokat a következő térképszelvényekről vettük: T 57/2, 57/6, 57/24 57/26 98 Uo. T. 57/26 és 57/20. 99 CsML, Az 1828. évi összeírás. A kimutatást RÁKOS ISTVÁN készítette. 100 CsML, Szeged IV. A. 1003. d. 6. d. 377/1784., Uo. 189. d. A 4445/1828. A példák számát még szaporíthatnám. Imre András özvegyének két kaszálóját testamentumában „belső kis telek"-nek említik: CsML, Szeged, IV. A. 1018. с 1781. 1. 37