Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

Szerződés Mely egy részről Szeged Város, más részről Ausländer Rozália mint vállalkozó haszonbérlő között az alólírt helyen és napon következő feltételek alatt köttetett : 1. Átaladja az említett Város a fönnevezett és alólírt vállalkozó haszonbérlőnek a városi közlegelőkből kivágott tíz ezer hold földek közül összesen húsz 1200 négyszögölnyi holdakat 1852-ik évi 1-ső márciustól kezdve, egész 1862-ik évi február hó utolsó napjáig tíz egymás utáni évekre haszonbérbe, az árverés alkalmával mint legtöbbet ígérőnek, holdjától évenként váltó 8 frt — kr azaz: nyolcz forint és így az egész földmennyiségtől évenként 160 frt — kr. azaz: egyszáz hatvan forint fizetésért. 2. Az imént említett évenként fizetendő öszvegnek negyedrészét — (caucióul, biztosítékul, mely Összeg az utolsó évi haszonbérbe fog beszámíttatni) úgy fele részét az árverés alkalmával azonnal, másik fele részét pedig 1-ső április-ban, és így minden következő haszonbéri években 1 martiusban s 1-ső septemberben, a meghatározott haszonbéri díjt a Bérlő pontosan lefizetni tartozik, oly szoros lekötelezéssel, hogy ha tíz napok alatt a kitűzött s fönnemlített határidők után is meg nem adná, (...) úgy a haszonbérbe vett földeket is rajta lévő vetéssel együtt tettleg el fogja veszteni. 3. A haszonbérbe adandó földek öt holdanként tétetnek ugyan ki árverésre, azonban joga lészen a vállalkozónak ezen öt holdakon felül még húsz holdakat azon árban, amelyben öt holdak az árveréskor leverettek, megtartani. 4. A haszonbérbe vett földeket a Bérlő tetszése szerint egyedül s kizárólag szántóföldnek vagy kaszálónak használhatja oly kikötéssel: ha netán a haszonbérelt földek közt valami buczkás vagy siványos föld is találtatna, azt a Bérlő fákkal beültetni tartozik, az ültetésre kívántató vesszők és dugványoknak pedig a Város erdeibőli megszerzése s a szükséghez képesti mennyiségben leendő vágása a bérlőnek megengedtetik; minélfogva tíz évek eltelte után mind n. öl sivány földön egy élő fát a bérlő nevelni, s a Városnak általadni tartozik, s csak a nyesedéki használat engedtetik által: élő fát kivágni a legkeményebb büntetés terhe alatt tilalmas. 5. Ha a bérlő gazdálkodás végett épületeket szándékozna tétetni — az megengedtetik neki, úgy mindazonáltal, hogy a haszonbér ideje elteltével azok megtéríttetni nem fognak — köteles azonban a Bérlő azokat tíz évek után elbontatni és elvitetni, az épület földjeit azon helyre vagy gödörbe visszahordatni, a melyből kiásatta, s így az épületek helyeit egyenességre hozni, miszerint azok ismét használhatóvá váljanak, különben a haszonbérlő költségeire fognak eszközöltetni. 6. A vidéki haszonbérlő szabad ugyan a haszonbérelt földjén jószágot tartani, de egyáltalában tilalmas lészen a Város közlegelőjére ereszteni, mely esetben ha rajta tapasztaltatik, s bármelyik jószága megfogaték, egy darab szarvasmarhától, lótól pengői 2 frt-ot — egy darab juhtól 24 p. krt — egy darab sertéstől pengői 2 frtot büntetésül fizetend. 7. A helybeliek, kiknek fekvő vagyonuk nincsen, jótállót hozni tartoznak; a vidékiek pedig az illető hatóságtól vagyoni biztosítékot kitüntető okmányt hiteles alakban előmutatni. 8. Köteles a Bérlő a haszonbéri öszvegre nézve tökéletes s törvényszerű biztosítékot adni (...) 9. Ha netalán ezen tíz évi haszonbéri idők alatt ezen kibérelt városi közlegelő-földekre adóvettetne, köteles a Bérlő a haszonbérelt földek után járuló királyi adót kifizetni. 10. Tartozik a Bérlő a kibérlett föld határvonalait és dűlő felosztásokat, változásokat, alattomos foglalásokat és a határvonal rontását azonnal a Városnak bejelenteni, különben köteles minden onnan származandó károkat s költségeket a Városnak megtéríteni. 11. Marhadög, jégeső, szárazság, tűzveszély vagy más elemi csapás, vagy épen a föld mineműsége miatt, s egyáltalán semmiféle ok vagy ürügy alatt sem fog a Bérlőnek szabadságában állani, a bérlő időnek eltelte előtt a haszonbérléstől elállani, vagy a bérleti somma leszállítását avagy bármi kárpótlást követelni; az ilyes követelésekről tehát a Bérlő már előre tökéletesen lemond. 12. Ha a Bérlő a meghatározott haszonbéri díjat a kitűzött s fönnérintett határidőben meg nem adná, vagy ha jelen szerződés bármely pontját s kötelezettségét megszegné, teljes joga és hatalma Ieend a Városnak a kötelezettségét megszegő Bérlőt a haszonvételtől önhatalmilag rögtön minden előleges megintés nélkül elmozdítani, s a haszonvételt az eként elmozdított Bérlő kárára s veszedelmére azonnal tartandó egyszeri árverés útján haszonbérbe bocsátani, s azonnal az új Bérlőnek által is adni (...) 13. A mint a Bérlő vagy Bérlőtársak egyetemlegesen, úgy ha később a bérbe adó Város engedelme mellett többen társulnának a bérlethez, ezek is kötelesek nejeikkel együtt mind a haszonbér pontos fizetéséért, mind pedig a szerződésben foglalt feltételek pontos teljesítésért egyetemlegesen, azaz: egy mindnyájáért, s mindnyájan egyért jót állani, s fizetői kezességet vállalni. 14. A bérlő minden bármi néven nevezendő királyi kisebb haszonvételek a bérelt földön leendő gyakorlatától, hatalmasködási s azon felül azonnali elmozdítási büntetés terhe alatt eltiltatik. 15. Noha jelen szerződés erejénél fogva a bérbe adó Városnak teljes joga vagyon ezen haszno244