Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

III. A tanyai település formai sajátosságai 1. A tanyai településforma változatai A Szeged környéki tanyákat több szempontból lehet és kívánatos rendszerezni, típusokba foglalni. Ennek egyik lehetséges kiindulópontja ERDEI FERENC tanyarendszerezése, melyben a szerzó' döntó'en településnéprajzi és szociológiai szempontokat vett figyelembe. Öt tanyatípust különböztet meg: nagygazda tanya, haszonbéres tanya, kisgazda tanya, farmtanya, szórványtanya. Erdei szerint „mindegyik típus más-más szervezeti formát és más életrendet, szóval a folyó életnek más-más társadalmi formáját képviseli."

1 Úgy véljük, alapjában véve egyfelől a tanyás birtok nagysága s ezzel szorosan összefüggő munkaszervezete, másfelől a tanyatulajdonosnak a belterülethez való viszonya a típusok megkülönböztetésének alapja. Erdei vezette be a „farmtanya" fogalmát: az olyan tanyát tekinti farmnak, amelynek a „birtokosa teljesen és örökös kinnlakási szándékkal települt a tanyára."

2 BALOGH ISTVÁN a 19. század második fele tanyás gazdálkodásának három típusát határolta körül: 1. azt a típust, ahol a gazdálkodás súlya a nagy arányú extenzív állattartáson nyugodott és ennek volt alárendelve a növénytermesztés. Ez Debrecenben, a Hajdúságon és a Nagykunság több városában volt uralkodó ; 2. az extenzív gabonatermesztésre épülő gazdaságot, amely kedvező talajadottságok és szállítási lehetőségek mellett, aránylag kevés tőke- és munkabefektetéssel magas jövedelmet biztosított. Ez a típus Hódmezővásárhelyen, Békés megyében és a Duna—Tisza köze egy részén volt elterjedt. 3. A szegedi—kecskeméti típusú tanyás gazdálkodást, melyet a nagy arányú extenzív állattartás mellett a belterjesebb haszonállattartás és a munkaigényes szőlő- és gyümölcstermesztés jellemzett.

3 Gesztelyi Nagy László állandóan lakott, időszakosan lakott és bérelt tanyákat különböztetett meg.

4 Csoportosításának az a hibája, hogy előbb a tanyán lakást, a harmadik kategóriánál viszont a birtoklás jogi formáját veszi alapul. Romany Pál az 1945 óta bekövetkezett gazdasági, társadalmi változásokat figyelembe véve foglalta típusokba az 1960—70-es évek fordulójának tanyáit és ebben — értelemszerűen — ismét más szempontokat érvényesített.

5 Magam Erdei Ferenc és Balogh István nézőpontját közelítve és új meggondolásokat is figyelembe véve, a település—gazdálkodás—társadalom—életforma össze1 ERDEI FERENC 1942. 142—236. 2 ERDEI FERENC 1942. 148. 3 BALOGH ISTVÁN 1965. 435—455. 4 GESZTELYI NAGY LÁSZLÓ: Magyar tanya. Kecskemét, 1927. 5 ROMANY PÁL: A tanyarendszer ma. Bp. 1973. Szerinte a mai tanyatípusok: kisüzemi, háztáji, önellátó, átmeneti, kerti, átalakult és hobby-tanyák. 207