Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

Az 1785-től fennmaradt keresztelési anyakönyv 1803-ban jelöli eló'ször így a szüló'k lakóhelyét: „Gyevi szállás."

61 Az apa foglalkozása hortulanus (dohánykertész). A falubeli lakosok gyermekein kívül számos sövényházi, serkedi, szaporhegyi kertész gyermekét keresztelték az algyői templomban. Az anyakönyv 1796-ban, majd 1799-ben jelöl Szaporhegyen lakó „plebeus" szüló't akik jobbágyok is lehettek. A tanya szó 1836-ban bukkan fel az akkor már magyarul vezetett keresztelési anyakönyvben,

62 és 1837. január 30-ról való az elsó' adat arra, hogy a megkeresztelt (Lakatos József „közlakos" és Lencsés Rózsa gyermeke) tanyán született. 1841-ből arról tudunk hogy Zombori István algyői jobbágy Julianna nevű lánya Sövényházán, vagyis nyilvánvaló, ottani tanyáján született. Zombori István 1828-ban fél telkes jobbágy volt.

63 Schéner György 1831. évi megyetérképe a községtől délre, Szénaság és Fark határrészen, valamint északnyugatra, Sövényházán, a hasonló nevű kertészseg mellett jelöl „tanyaföld"-eket.

64 E határrészek térképjele ugyanolyan, mint a hódmezővásárhelyi, a kisteleki vagy a szegedi tanyaföldeké, ellentétben a tápéi jobbágyok úrbéres szántóival, amelyeket „ugarföld"-nek jelöl (41. kép). 41. kép. Tápé határának egy része, Algyő, Sövényháza kertészseg és a sövényházi tanyaföldek 1831-ben, Schéner György megyetérképe nyomán. MFM. 61 Az egyházi anyakönyvek a sándorfalvi róm. kath. plébánia tulajdonában. Mikrofilmen: OL, Filmtár A 5192. 6617. *

2 Az algyői forrásanyagban a tanya első említését az 1786. évi földadókönyvben találtam: „Bezúr Szék nevezetű Uraság Kaszállója (...) Plánum szerint (...) tészen 351 673 ölleket, ezekbül Tanya 517 öli, Siván homok 600 öli (...) ki hagyatnak" (1007/59 szám). A hatalmas területű szikes kaszálót öt árendás bérelte. A „tanya" (tanyahely?5mibenlétére semmi támpontot nem ad. 63 CsML, Szentes, Ö 484. 64 MFM Tört. Gyűjt. 184