Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

1775—76-ban a vizsgált területen levő Tisza jobb parti kertésztelepeken az alábbi dohánytermelőket vették számba :

9 Szegedi A kertészség neve Hospites Zsellér adófiz. Bíró Összesen Baks 31 1 — 1 33 Annyás (sic!) 33 — 3 — 36 Dócz vizén innen 3 — 2 — 5 Dócz vizén túl 10 1 34 — 45 Percsora — — 3 — 3 Kűtörés — — 5 — 5 Serked, Hat Rongyos 58 — 5 1 64 Sövényháza, Szaporhegy 10 — 24 1 35 Fark — — 2 — 2 Kovázd 3 — — — 3 Kenderes 2 — 1 — 3 150 2 79 3 234 A három, időben közeli kertész-összeírás névanyagát összevetve kiderül, hogy az 1763—64-ben Szegedre adózó 103 kertész közül négy évvel később 31, tizenkét év múlva mindössze 14 lakott korábbi telephelyén, de az eltávozottak helyére újak érkeztek, részben szintén a Városból. Ismert, hogy az uradalom általában rövid lejáratra szerződött a kertészekkel: 1828-ban az ányásiakkal egy éves, a dóciakkal és a hantháziakkal 10, Homok kertészség telepeseivel pedig 15 éves szerződése volt.

10 Tegyük hozzá: a kertészek rossz haszonbérfizetők voltak. Azok, akiknek a számításai nem váltak be, szerződések lejártával más kereset után néztek. Takács Lajos szerint vándorlásukhoz hozzájárult, hogy szabadon gazdálkodtak, vagyis a dohányföld kimerülése után új földet törtek föl, amihez esetleg újabb ármentes hátságot kellett fölkeresniük. Az elvándorlás tényének megállapítása mellett hangsúlyozzuk, hogy a kertésztelepek népessége a 18. században és a 19. század első felében nem csökkent, sőt növekedett. Az I. katonai adatfelvétel jól mutatja azokat a nyerstáji, természeti viszonyokat, amelyek között a kertészek megtelepedtek. Északról dél felé haladva, Baks Tobaks Gärtners a Tisza-melléki vízállásos rétség peremén települt, a Csongrádra vezető út mentén (38. kép). A térkép egy utcás településnek mutatja, 35—40 házzal, és úgy találjuk, a lakóházak mellett gazdasági épületeket is föltüntet.

11 Az úttól távolabbi szántóföldeken 7 épület található. Az I. katonai felvételt más térképekkel egybevetve úgy látjuk, hogy a kertészet a később kiépült baksi major helyén volt, a Keskeny és Széles Morotvának nevezett egykori folyóágaktól Ny—Dny-ra. Boros Frigyes 1858. évi kéziratos térképe ugyanezen a helyen két hosszú házsort ábrázol „Pr. Baks" jelöléssel,

12 ami egybevág a kertészet 18. század végi képével. 9 CsML, Szentes, Kigyűjtött összeírások 317. 10 BARTA LÁSZLÓ 1981. 38—40., 43. 11 A dohánykertészségeket az I. katonai felvétel következő lapjai ábrázolják: Coll. XVIII. Sectio 28, 29, 30. és Coll. XIX. Sectio 29. 12 CsML, Szentes, T 57. 167