Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
Antal készített. 4 Ez tulajdonképpen az új község telepítési terve, 100 kimért házhellyel, a szántóföldek három „calcaturájá"-val és a kaszálók két osztásával. A térképész azt is jelöli, hogy a szántóföldek területe l-l calcuturában 12-12 hold, a kaszálóké 11-11 hold, a házhely és a kert pedig fél-fél hold. Hasonlóan ábrázolja Kis-Teleket Ballá 1778-ban készült szegedi térképén. 5 Az I. katonai adatfelvétel (1783—84) viszont Kistelek határában 73 szállási épületet, illetve épületegyüttest ábrázol. 6 A térképszelvények jelölései oly egyértelműek — ,,zu Kis-Telek gehörige Szál:", Szállásén von Kiss-Telek, Sallasen nach Kiss Telek gehörig —, hogy hitelükben, pontosságukban semmi okunk kételkedni. Nyomásokra „kalkaturák"-ra osztott szántóföldeken nem alakulhatott ki szállásos gazdálkodás. Hogyan oldható föl a két térképből mutatkozó ellentmondás? A kisteleki tanulmánykötetben megpróbáltunk erre magyarázatot keresni, amihez Orosz István fűzött reflexiókat. 7 Most OROSZ ISTVÁN és mások eredményeit fígyelembevéve, a felkutatott helyi iratok alapján megkíséreljük a kérdést újból vizsgálóra venni. A probléma kulcsa — mint többen rámutattak — a földhasználat módja, a határhasználat rendszere. Erre nézve az 1828. évi összeírás arról tájékoztat: 8 ,,...az urbárium alá eső személynek az illetékessége egy tagban lett megállapítva" (kiemelés J. A.), majd így folytatják az összeírok: „A szántóföldek az osztályozás szerint egy és ugyanazon minőségűek, ugyanis futóhomokból állanak, hasonlóképpen a rétek is, amelyek úgyszintén futóhomok által vannak elvonva..." Az 1828. évi országos összeírás szerintünk visszautal a nem sokkal az urbárium után történt telepítés körülményeire, de ha fenti megjegyzés korábbi érvényét bárki kétségbe vonná, tpvábbi fogódzóink is vannak. Az 1715. és 1720. évi összeírás szerint Csongrád vármegyében csak Csongrád városában és Újfalun volt fordulóra osztva a határ, másutt szabadon foglalhattak földet. 9 Igaz, Kisteleket évtizedekkel később telepítették, de a községbe jelentős számmal települtek környékbeliek, főleg szegedi parasztok — a Budai, Hegedűs, Katona, Kónya, Kordás, Kovács, Molnár család mind szegedi sarjadék —, akik a már bemutatott szállásos gazdálkodást folytatták Szeged felsővárosi határrészén. A közvetlen környéken sehol sem volt két- vagy háromnyomásos gazdálkodás — az 1743-ban telepített Félegyházán sem —, így a földesúr Szeged városa, ahol nyoma sem volt nyomásos gazdálkodásnak, miért vezette volna be azt az új községben? ! Véleményünket erősíti BARABÁS JENŐ fejtegetése a 16—18. századi alföldi határhasználat kérdésköréről. 10 Barabás szintén az 1715—1720. évi összeírások adataiból indul ki, majd Kecskemét, Nagykőrös és több más település jól adatolt határhasználata alapján a szállásföld-rendszer alföldi elterjedését mutatja ki. Szerintünk Kistelek határhasználati rendszere ebbe a képbe illeszkedik. Támpontot ad számunkra a jeles szegedi földmérő és gyakorló „mezei gazda", 4 OL, DelineatioPraediorum Kis Telek, item Felső-Alsó Csengéié ud Lib. Regiamque Cittern Szegediensem Spectautium nec non Geometrica... 1775. Per Antonium Ballá. 5 Ln. A térkép Kis Telekéi ábrázoló részét közli JUHÁSZ ANTAL 1976. 328. 6 Kistelek határát az I. katonai felvétel következő térképlapjai ábrázolják: Coll. XVJJ. Sectio 29., 30., Coll. XVIII. Sectio 28., 29. 7 JUHÁSZ ANTAL: 1976. 323. és OROSZ ISTVÁN 1980. 198—199. — A kisteleki tanulmánykötetben kifejtett véleményemet Orosz István következtetései és újabb adatok, meggondolások alapján módosítottam. 8 CsML, Szentes, (485.) Conscriptio Regnicolaris Possessionis Kiss Telek: „Agri Colonorum Loci hujus in censuetas calcaturas subdivisi non sunt. Occasione enim facta impopulationis Colono cuilibet Urbarialis ipsius competentia in uno corpore est simpliciter excisa. Agri vero in puncto classificationis sunt unius ejusdemquae qualitatis, constant enim ex liuenti sabulo, sienti etiam prata, quae similiter fluenti sabulo abduei soient." 9 ACSÁDY IGNÁC: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. M. Stat. Közi. 12. Bp. 1896. 324. 10 BARABÁS JENŐ: 1982. 132—134. 129
