Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

A 160 redemptus gazda között 445 kötél földet osztottak ki. Sztriha nyomán úgy tudjuk, hogy minden redemptus kapott tanyaföldet, feketeföldet szántónak és nyilas kaszálót, ezek együttvéve képezték „a redempcionális kötél földet." A fekete­földek a község körül terültek el, a tanyaföldek azokon kívül, a községtől nyugatra, a kaszálókat pedig néhol a tanyaföldek közé ékelődve osztották ki. A tanyaföld kiméré­sénél tekintettel voltak a földek minőségére és a községtől való távolságára is, eszerint ,,egy kötél tanyaföld 13 holdtól ...30 holdig terjedt, leggyakoribb volt a 15, 16 és 18 holdból álló kötél föld..." Egy kötél tanyaföld után a belső feketeföldekből 9 holdat mér­tek ki két „vetőre" éspedig 5 holdat az egyik helyen, 4 holdat a másik helyen," egy nyilas kaszáló pedig 5 holdra rúgott. Sztriha a forrásokból arra a megállapításra jutott, hogy egy kötél redempcionális föld 16 hold tanyaföldből, 9 hold feketeföldi szántóból és 5 hold nyilaskaszálóból, összesen 30 kat. hold földből állott. 10 A dorozsmai redemptusok 25—100 forint összegű megváltásért 1—4 kötél terjedelmű föld birtokába jutottak. 11 A legnagyobb redemptus-birtok (a tanyaföldek területének változékonyságát figyelembe véve) 120—130 kat. holdas, a redemptus­birtokok átlaga 84 kat. hold volt. A továbbiakban figyelmünket a tanyaföldek használatára és az ottani megtelepe­désre fordítjuk. Az 1810 körüli kataszteri fölmérés a határ „Üllési tanyák" elnevezésű VII. szakaszát így írja le: ,,Áll ezen Szakasz mező homoki Szántó, és Kaszáló Parlag földekből, és pascuumból, úgy egy darab Helység valóságos Kaszálójábul... ezen szántó földek 7 esztendők alat az job qualitásuak két esztendőben egymás után vettetnek, egy­ben zabbal, másodikban árpával, 3-dik esztendőben Legelőül használtatnak és 4 eszten­dőben egymás után kaszáitatnak..." 12 A rosszabb minőségű szántóföldeket pedig egyszer vetik zabbal, utána két éven át legelőül használják, majd négy esztendőben kaszálják. A dorozsmaiak tehát a tanyaföldek homoki szántóit parlagoló rendszer szerint művelték: a hét esztendős időszakonként 1—2 éves művelés után beiktatott legeltetés és kaszálás biztosította a földek pihentetését. A leírt határrészen 91 birtokosnak volt tanyaföldje, s közülük 14 épített tanya­házat. Házzal rendelkező üllési gazdák és tanyaföldjük A birtokos neve A tanya száma Szántóföld Rét kat. holdban Szabó János Tajty Albert Huszár Ferenc Monostory Mátyás Szűcs Albert Szolcsányi Jakabné Varró Gergely Illés András Czékus Mátyás Dudás István Diunovszky Márton Sárközy György Forrai Imre Maróthi Pál 52 20 124 133 11 71 134 10 25 77 15 38 151 8 21 536 2 17 136 12 73 135 4 24 137 13 34 138 23 59 139 8 21 130 11 27 140 9 24 153 1 10 10 SZTRIHA KÁLMÁN 1937. 78—79. 11 CsML, Dorozsma v. Tanácsának ir. 64. kötet. Redempciós összeírások 1745. 12 CsML, uo. 66. kötet. 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom