Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

tokot és 1924—25-ben e helyen tágasabb templomot emeltetett. Az 1920-as évek közepén a templom körül egy elemi népiskola, Lengyel Imre korcsmája, egy szatócsbolt, a postaügynökség és néhány tanya állott.

292 A 19. század elsó' felében Ásotthalom homokdomb közelében a város több mint ezer holdas szállásföldjén tanya épült. Régi térképek és följegyzések az épületegyüttest Város tanyája néven jelölik, innen a körötte lassacskán kibontakozó településmag Várostanya elnevezése. A Város tanyája közelében 1883. október 6-án nyílt meg az Erdó'ó'ri szakiskola. A város 1896-ban orvoslakást épített. Az átokházi és a királyhalmi kapitányság tanyái a várostól 30—40 km távol, de még Alsóközponttól is 7—16 km-re voltak, ezért vasárnap és ünnepeken tanyai iskolákban vagy házaknál tartottak néhány hetente istentiszteletet. Fölvetó'dött a templomépítés terve: 1922-ben alakult a várostanyai Kápolna Egyesület és pár év múlva a Szeged-Királyhalmi Egyházközség. 1930-ban épült fel a róm. kath. templom. Ugyanabban az évben a város a templom körül 19 házhelyet örökáron eladott. Valamennyi elkelt és a tulajdonosok építkeztek rajtuk. A kis központban postahivatal és vendéglő épült.

293 1926-ban az alsótanyai gazdasági kisvasút Lengyelkápolnát és Várostanyát is bekapcsolta a várossal való közlekedésbe. Csórván viszont csak a vasútforgalom kezdetétől tapasztalhatók a későbbi településmag első nyomai. A kisvasút-állomás mellett szatócsbolt nyílt, korcsma épült, majd egy élelmes tanyai üzletember építőanyag- és fakereskedést létesített. A vendéglőt, ahol a bálákat és a Csórva és Vidéke Gazdakör összejöveteleit tartották, módos öregcsorvai gazda építtette. A terület 1900 óta városi bérföld volt és a bérleteken épült is több tanya, de szétszórtan, a központba tömörülés szándéka nélkül.

294 Ettől délre, a csorvai öregsoron — a 18. század óta magántulajdonú örökföldeken —a törzsökös családok tanyái sűrű, néhol csaknem falusi utcára emlékeztető tanyasort alkottak. Várostanya, Lengyelkápolna és Csórva az 1930—40-es évek fordulóján részint spontán szerveződés útján, részint a város segítségével létesült szórvány tanyai központnak tekinthetők. k) A tanyaközségek önállósulása 1950-ben 1949-ben az MDP és a kormány a 630/49 és az 1300/49 sz. kormányrendelettel és a Tanyai Tanács létrehozásával kísérletet tett a tanyarendszer átalakítására, illetve felszámolására. A Tanyai Tanács 1949. januári és februári ülésein megfogalmazták a tanyaközpontok „fokozatos községgé alakulásának" tervét. 240 tanyaközpontot jelöltek ki, melyek közül 194 a hét, tanyás településű alföldi megyére jutott. A kijelölt tanyaközpontok száma Pest (53) és Szolnok megye (32) után Csongrádban volt a legmagasabb (31).

295 Szeged határában a Belügyminisztérium a Tanyai Tanács javaslatára 1949 májusában 9 tanyaközpont önálló községgé alakítását rendelte el. BELÉNYI GYULA kutatásaiból ismerjük a kijelölt tanyaközpontok belterületének 1949. évi lélekszámát és a közigazgatási kirendeltségek szervezésének idejét:

296 292 Szeged-alsótanyai Lengyel-kápolna Évkönyve 1907—1912. Szeged, 1913., PUSKÁS FERENCNÉ: Zákányszék történetéből. Csongrád megyei Honismereti Híradó, 1970. 50—51. 293 JUHÁSZ ANTAL—SZÉCSY GYÖRGY (szerk.): Átokházától Ásotthalomig. Ásotthalom, 1970. 15—16. 294 JUHÁSZ ANTAL: Rúzsa (Tanyaközség a volt szegedi határban). Tiszatáj, 1969. 6. 520. 295 ORBÁN SÁNDOR 1980. 362—373. 296 BELÉNYI GYULA 1981. 227. 107