Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

Tanyai kapitányságok 1886—1949 között 1. Csengéié Balástya Őszeszék Szatymaz \ Felsotanyan 5. Gajgonya Fehértó Feketeszél Nagyszéksós Királyhalom 10. Átokháza Csórva Zákány Domaszek Mórahalom 15. Röszke—Szentmihálytelek —- Alsótanyától rendészetileg különválasztva. Látható, hogy a kapitányságok számát mind a két határrészen csökkentették. Területüket úgy állapították meg, hogy két-háromezer külterületi lakos került egy-egy kapitányságba. A város közelében, a sűrűn betelepült határrészeken kisebb, a külső határrészeken két-háromszor akkora területre terjedtek ki. A legkisebb Domaszek (4381 kat. hold), a legnagyobb Átokháza kapitányság volt (20 037 kat. hold). A század végi és a 20. századi legelő-parcellázások után a külső határbeli Átokháza, Csórva, Csengéié kapitányság népessége az 1880-as évekének kb. kétszeresére duzzadt. A tanyai kapitányságok szervezete az 1950-ben életbe lépő közigazgatási reformig fennállott. A kapitányságokat a határrészek történeti nevével jelölték — egy kivételével: az 1883. évi királylátogatás emlékére az ásotthalmit Királyhalom kapitányságnak nevezték el. A közel 30 ezer lélekszámú tanyai népesség igényei az 1880-as években szükségessé tették külterületi orvosi állások szervezését, közigazgatási, anyakönyvezési és rendészeti feladatokat ellátó külterületi központok létesítését. Először a nagyobb területű és népesebb Alsótanya kapott külterületi orvost. 1885-ben két újabb külterületi orvosi állást biztosított a város: Alsótanyára dr. Weinberger Sándort, Felsőtanyára dr. Kalas Józsefet választották kerületi orvosnak.

282 Amíg orvoslakás nem épült, az orvosoknak 300-300 Ft lakbérátalányt szavazott meg a törvényhatósági bizottság. A város főkapitánya és a tanács 1888 szeptemberében tett előterjesztést külterületi központok, orvosi és rendőri lakások építésére. Ezt a törvényhatósági bizottság elfogadta és a mérnöki hivatal 1889 tavaszára kidolgozta az ún. alsórészi és felsőrészi külterületi központ terveit. A városi közgyűlés 1889. május 15-én határozta el, hogy alsótanyákon a város tulajdonában levő Németh erdei, felsőtanyákon pedig a Müller erdei, előzőleg már kijelölt területen „külön-külön rendőrbiztosi lak, pusztai lovasrendőri laktanya, orvosi lak, szülésznői lak, kápolna, paplak és hullakamrák építendők és temetői célokra megfelelő területek jelölendők ki."

283 Határozat született 282 CsML, Szeged v. Törv. hat. biz. kgy. jkv. 1885. 102., 124., 231., 369. 283 Uo. 1888. 183., 1889. 98. 103